7.

Balassi Bálint

Vitézi költészete

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Felvidéken. Apja Balassi János, arisztokrata földesúr, édesanyja Sulyok Anna. Kitűnő nevelést kapott: Bornemissza Péter tanította, majd a nürnbergi egyetemen folytatta tanulmányait.1569-ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült. Ekkor fordította szüleinek németről magyarra „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” egy vallásos elmélkedést: A beteg lelkeknek való füves kertecské-t. Bár Balassi János formálisan elnyerte ugyan a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát visszaszerezni nem tudta. Balassi Bálint éppen emiatt a bécsi udvar hatására részt vett az Erdély elleni hadjáratban. Itt Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába esett. Ám szívesen is maradt az erdélyi udvarban, majd Báthoryt Lengyelországba is követte.Magyarországra hazatérve megismerkedett Ungnád Kristófné Losonczy Annával. Hozzá írta 1578-ban az Anna-verseket, amelyek őt az első magyar lírikussá formálták.1579 nyarán 50 lóval járó hadnagyságot vállalt Egerben.1584 karácsonyán érdekházasságot kötött zilált anyagi ügyei miatt unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ám házasságát érvénytelenítették. Időközben megözvegyült Losonczy Anna, új reményeket ébresztve a szerelmes költő szívében: elkezdte írni Júlia-verseit. A tatárok elleni hadjárat hírére 1589-ben Lengyelországba bujdosott. A hadjárat elmaradt, de Wesselényi Ferencnél Balassi megismerkedett Szárkándy Annával, akihez a Célia-verseket írta.1591-ben tért haza Magyarországra, ahol részt vett a 15 éves háborúban. 1594-ben Esztergom váránál a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt.1879-ben a Balassi-kódexben közzétették verseit: a szerelmes, a vitézi és az istenes verseit.

Vitézi énekek

Balassi 1589-ben Lengyelországba bujdosott . megrohanja a múltat megszépítő emlékek sora. A szülőhaza most „édes hazává” szépül, miután már hazátlanná vált. Balassi vitézi és bujdosó verseket is írt. Ilyen vitézi vers az Egy Katonaének , melyet a „Végek dícsérete címen is szoktak emlegetni. Nem közvetlen élmény ihlette. A vers nem a csaták hevében és nem a harcok szünetében született. Az alkotóforrása a búcsú, az emlékezés és a távlatot teremtő visszatekintés volt. A vers felépítése: a harmónia és a szimetria reneszánsz rendje érvényesül. A szerkezeti elve a 3-as szám. Az egész vers háromszor három tehát 9 strófából áll. 3 pillérü verskompozíció, a  3 pillér: az 1. A 5. és a 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény cimzettjei a vitézek.: nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2. és a 4. versszak az első strófa: megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait, a vitézi élet keménységét. Ezek a képek azt sugallják, hogy a vitézi élet emiatt szép. Az 5.versszak a második pillér: a katona életet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A XVI.század-ban a magyar világnézetnek az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei. A következő szerkezeti egység ismét 3 szakaszból áll: 6-8-ig újra a katona életről látunk képeket, de az élethangulata már gyászosabb. A hangulati tartalmi ellentét szembetűnő a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa: elragadott felkiálltással zengi az örök dicsőséget. Végül a költő meghatott áldása és búcsúja zárja a költeményt. A vers Balassi strófával írodott: azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik.

Az Európai humanista poézisban az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkba lett, lehetett lírai témává, a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc.    

Egy katonaének:

In laudem confiniorium.

Ballasi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére.

A vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül,  uralkodó szerkesztési elve a hármas szám.

Az Egy katonaének "hárompillérű verskompozíció", s ez a három pillér az 1., az 5. és a ö. strófa.

1.            versszak - szónoki kérdés

2.            Következező szerkezeti egység /Három versszak 2-4/

3.            Az első strófa - állítását igazolja , mozgalmas képek

4.            A második pillér /5. versszak/ - A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli.

Szerkezetileg a vers középpontjába helyezi ezt a strófát

5.            A következő szerkezeti egység /6-8 versszak/ mozzanatos képek

6.            A harmadik "pillér" 9. Strófa - válasz

Borivóknak való

A latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet. (újraéledés, kinyílás, fejlődés, ifjúság, szépség, ébredés, felépülés, egymásra találás, világosság; a természet és az ember szoros kapcsolata) A borivóknak való inkább kordokumentáció: a végvári életmódról, a vitézekről, a legfontosabb tárgyakról (fegyverek) és a lovakról ír. A címben a bor szó a Dionüszosz-kultuszra is utalhat, mely a reneszánsz kultúrában ugyanúgy újjáéled, mint az antikvitás egyéb motívumai. Balassi leghíresebb tavasz-éneke ez a mű és a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Pünkösd ünnepét idézi, mely a húsvét utáni 50. napot jelöli. Eredetileg aratási ünnep volt, majd a sinai-hegyi törvényhozás emléknapja lett. Nevezték hetek ünnepének is, mert 7*7 napra van húsvéttól. A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünneplik. A téma tehát a természet és az ember örömteli megújulása. A mű minden érzékterületet megcéloz (főleg a látást és a hallást), így az érzéki reneszánsz életöröm kifejeződése a legfontosabb összefüggése az embernek (a végvári vitéznek) a természettel való harmonikus kapcsolata. A költemény minden sora látványt tár elénk, a virágzások, a jó szagú mező a szaglás érzékterületét célozzák meg képzelőerőnk segítségével felidézhetjük a lovak vágtatását és a vigadást. A világ, amit Balassi megrajzolt az a reneszánsz emberélet örömének lenyomata. A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések; pl.: áldott, szép, gyönyörű…A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A végek dicséretére).(Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben.) A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, magszemélyesítésében tetten érhetőek. Az alap metafora „képlete”: a lírai „én” és a lírai „te” örömteli kapcsolata, melyben a „te” nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz. A versforma ütemhangsúlyos, már meglévő dallamra íródott 6/6; 6/6> 6/7 elosztású sorokat tartalmaz. Az utolsó sor ünnepélyes bűvölése (szimmetriatörése) felhívja a figyelmet a szakaszok zárására. A bokorrímek csengő-bongó hangzásai kiegészítik a szöveg egyéb hangeffektusait. A mű 5 szerkezeti egységre bontható fel. Az első rész az első versszak, ez a nyitó tételmondat, egyben a párbeszéd kezdete, megszólítás, metaforateremtés. A második egység a második strófától a negyedikig tart, ami a természetről és a lovakról szól. A negyedik egység a hetedik versszak, ahol visszatér a megszólítás. Az utolsó rész a nyolcadik szakasz, a szentencia, erkölcsi igazság kinyilvánítása. Tehát 2.-8. strófa a pictura, a természet leírása.

A műben követhető analógiák, párhuzamok, ellentétek mind építkező, kinyíló, be nem fejezett folyamatok, melyeknek kimenetele reményt keltő, pozitív.