3.
A légzési szervrendszer egészsége
erettsegi.com
A légzés az emberben is a légzőszervek segítségével történik. A levegő a légutakon keresztül jut el a tüdőbe.
Az emberi légutak: Az orrüregen keresztül érkezik a levegő a felső légutakba. Az orrüreget belül nyálkahártya borítja. A nyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, így melegen tartva az orrüreg belső felszínét. Beszéd közben, vagy mély lélegzetvételnél a szájüregen keresztül áramlik be a levegő. A belélegzett levegő egyaránt a garatba jut. A levegő és a táplálék útja kereszteződik a garatban. Nyelésnél a légcső felé vezető út elzáródik. A légzésnél a gégén keresztül áramlik a levegő a légcsőbe. A gége a légutak felsőrészébe beépült hangadó szerv. Vázát porcok alkotják. A beslő felszínét hangszalagok osztják ketté. A hangszalagok mozgását a gége izomzata végzi.
A belélegezett levegő útja az alsó légutakhoz tartozó légcsőbe folytatódik. A gégéhez csatlakozó, szintén porcos felépítésű, rugalmas falú cső amelyben szabadon áramolhat a levegő. Az alsó vége két főhörgőre ágazik. Ezek a tüdő jobb és bal oldali felébe vezetnek. A két tüdőfél szivacsos szerkezetű, nagy kiterjedésű rugalmas szerv. A mellkasüregben helyezkedik el.
Az alsó légutakban továbbhaladó levegő a kétfelé elágazó légcsőből a tüdő hörgőrendszerébe kerül. A legkisebb hörgők a léghólyagocskákba végződnek. Ezek vékony hámszövetből álló falát sűrű hajszálérhálózat tartja körül. Itt történik a gázcsere.
A légző mozgásokat a rekeszizom és a bordák közötti izmok segítik elő. A levegő belégzésekor a mellkasban a tüdő is kitágul, így a csökkent nyomású tüdőben kívülről beáramlik a levegő. Kilégzéskor a kisebbedő térfogatú mellkas a tüdő összenyomódását eredményezi. Ezért a tüdőből a levegő egy része a külvilágba áramlik. Nyugodt ki – belégzés során 0,5 liter levegő cserélődik a tüdőbe.
A dohányzás hatásai
A szén-monoxid a vér oxigénszállító festékanyagához, a hemoglobinhoz erősen kötődik, és nem engedi, hogy oxigén kapcsolódjon hozzá, emiatt a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez. Ez az agy és a szív anyagcseréjében okoz nehézséget. Mindezek hatására a gondolkodási képesség, az odafigyelés jelentősen csökkenhet, vezetés közben romolhat a látásélesség és a reakcióidő.
A dohányzás hatására a vérlemezkék működése is károsodik, gyakrabban csapódnak össze, ezáltal veszélyes vérrögök képződnek. A dohányosok kétszer gyakrabban halnak meg keringési betegségekben, mint a nem dohányosok.
A dohányzás káros hatással van a légutakra, kiszárad a légcső és a hörgők és a hörgőcskék nyálkahártyája, emiatt a csillószőrök, a védőnyák nem működik megfelelően: gyakoribbá válnak a hörgők gyulladásai, a kórokozók egyre mélyebbre jutnak a tüdőbe. A baktériumokon kívül sok por, korom és kátrányszemcse is lejut a tüdőbe, ezeket a szervezet köhögéssel, köpettel távolítja el: innen van a dohányosok erősebb köhögése, krákogása.
A dohányfüsttel a tüdőbe kerülő anyagok rákkeltő hatásúak. Ezért a legtöbb dohányosnak kb. tízszeres esélye van a tüdőrák kialakulására, ha már jó ideje szívja a cigarettát. Csak akkor lesz a dohányosoknak ugyanolyan kicsi esélye a tüdőrákra, mint azoknak, akik soha nem dohányoztak, ha leszokás után 15 évig egyetlen szálat se szív el. A pipázók és a szivarosok, csak négyszer gyakrabban halnak meg tüdőrákban, mint a többi ember, de náluk az ajakrák és a szájüregi rákok fordulnak elő a leggyakrabban. Az emberek gyomorfalát védő nyákos anyag, amely hasonlít a hörgőkben lévőkhöz, a dohányosok gyomrában elvékonyodik, így a gyomor védtelenné válik a sósavval szemben, és hamarabb alakul ki gyomorfekély. Ezáltal megnő a gyomorrák kialakulásának kockázata is.
A dohányzás olyan érszűkületet okoz, amelyet más gyógyszerrel nem lehet megállítani, csak úgy, ha az illető leszokik.
A cigarettafüst a nemdohányzókat is veszélyes helyzetbe hozza: ők érzékenyebbek rá, mint az, aki ehhez már hozzászokott.
Náluk fulladásérzés, fejfájás, erős köhögési inger jelentkezik. Ők a passzív dohányosok, akik szintén nagyobb rákveszélynek vannak kitéve. Sok betegséget felerősít a dohányzás: az asztmás és allergiás betegek a dohányos környezetében sokkal rosszabbul vannak, mint egyébként. A cigarettafüst csökkentheti egyes gyógyszerek hatását.
A várandós anyák dohányzása káros a magzatra: az anya vére által a magzathoz szállított méreganyagok rontják a baba oxigén- és tápanyagellátását. A méhlepény sokkal hamarabb megy tönkre, emiatt gyakran a születés is hamarabb következik be. A dohányos szülők gyermeke megszületésekor lényegesen kisebb súllyal jön világra, ami életben maradási esélyeit jelentősen rontja.
Leszokni a dohányzásról
A többszöri elhatározás, ígéretek hosszú sora nem vezet eredményre akaraterő, szilárd elhatározás nélkül. Kaphatók a patikákban nikotintartalmú rágógumik, tabletták, egyéb segédeszközök, ezek azonban mind hatástalanok, ha az akarat nem elég.
A leszokás előnyei
Könnyebbé válik a légzés, jobban tisztul a tüdő, visszatér a köhögési reflex, az illető teherbíróbbá válik. Javul a szaglás, az ízérzés is élénkebb lesz. Csökken az alvásigény, az egyén sokkal energikusabb lesz. Javul a koszorúerek keringése, csökken a vér szén-monoxid tartalma, javul az agy oxigénellátása. Frissebb lesz a lehelet, a fogakról és az ujjakról eltűnik a sárgás nikotinfolt. Megszűnik az a szociális nyomás, rosszallás, melyet minden dohányos tapasztalhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése