6.
A nyelvemlékek
1. Típusai
· szórvány emlék:
idegen nyelvű szövegben elszórva magyar szavakat találhatunk
latin, görög, arab, perzsa szövegekben
elsősorban tulajdonnevek és földrajzi nevek kerültek bele ezekbe a szórványemlékekbe
· glossza
A szerzetesek a kódexekbe megjegyzéseket írtak
· internália: sorok közé írt
· marginália: margóra írt
pl.: Gyulafehérvári sorok (XIV. század eleje)
· Szószedetek, szótárak (csak pár szó szótára)
néhány latin szó magyar jelentését leírták
· szövegemlékek
· vendégszöveg: idegen nyelvű kódexben egy-egy magyar oldal található
· teljes magyar kódex
2. Korszakolás
X. századig: nyelvemléktelen kor
nem volt addig írott nyelvemlékünk
X. század után: nyelvemlékes kor
nehéz őket kutatni, mert nem volt még köznyelv és irodalmi nyelv
minden szerzetes a saját nyelvjárásán írt
nem volt egységes helyesírás, a szövegek különböző helyesírással íródtakà akár egy
szövegen belül is eltérhetett a helyesírás
többféle olvasata van a szövegeknek
3. Szórványemlékek
· Bíborban született Konstantin görög császár: A birodalom kormányzásáról
X. század környékén született a mű
görög nyelvű szöveg
Álmos, Árpád, Tas, Üllő, Levedi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Etelköz, Levédia, Tisza,
Maros, vajda, gyula
· Tihanyi apátság alapítólevele
műfaj: oklevél, nyelve: latin, keletkezés: 1055 (I. András adta ki)
célja: az apátság alapító okirata, melyben felsorolják az apátságnak adományozott birtokrészeket
ma a pannonhalmi apátságban őrzik. Kb. 50 magyar szó található a szövegben (egyenkét, párban és egy fél mondat)
„feheruuaru rea meneh hodu atu rea” - Fehérvárra menő hadi útra
nyelvi jellemzés:
- a toldalékok még névutók
még nem agglutinálódtak
- hoduèhadi à nyíltabbá váltak azóta a magánhangzók
- atuèút à a tővéghangzó lekopása
- feuèfő à kettőshangzó (diftongus) à egy hosszú
4. Szövegemlékek
· Halotti Beszéd és Könyörgés
Keletkezés: 1200 környékén (1192 és 1195 között pontosabban)
Ez egy vendégszöveg. Egy latin nyelvű kódexben található, aminek a neve Pray-kódex. Ez
egy liturgikus könyv. Bencés szerzetesek készítették. Közép-Dunántúlon, majd különböző
kolostorokban használták. Pozsonyban fedezték fel. 1800-ig utazgatott a könyv.
1770-ben fedezte fel Pray György Pozsonyban. Ez a legkorábbi szövegemlékünk. Az
egész uráli nyelvcsalád legelső emléke.
1813: átszállították az Országos Széchenyi Könyvtárba
A szöveget egy pap mondhatta a temetésen
Két részből áll:
- halotti beszéd 26 sor
- könyörgés 6 sor
Közvetlenül a szöveg mellett megtalálható a latin eredeti is. A beszéd elég szabad fordítás,
de a könyörgés pontos.
A magyar költői eszközökben gazdagabb, mint a latin.
Van a szövegben egy figura etimologica: halálnak halálával holsz
az eredetiben két szóból állt, a magyarban viszont háromból
Nyelvtani jellemzők:
· nyíltabbá válás
· diftongus eltűnése
· igeidők àtöbb igeidő létezett a latin nyelv hatása miatt
· kerekebbé válás
· igekötők külön
· toldalékok még névutók
· alanyi és tárgyas ragozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése