18. Élelmiszer – gazdaságban használt vegyszerek

18.

Élelmiszer – gazdaságban használt vegyszerek

(Órán kapott lapról kidolgozva!)

Vegyszerhasználat célja;

Cél az egységnyi területről lekerülő minél nagyobb árutömeg (érték). A túlnépesedés, illetve növekvő igények miatt egyre nagyobbak a termésátlagok, egyre több mezőgazdasági terményt állítanak elő. Másrészt a megtermelt élelmiszer minél tovább álljon el, minél több, a vásárló számára vonzó tulajdonsággal rendelkezzen.

Vegyszerhasználat területei;

Vegyszeres gyomirtás, növényvédő szerek permetezése, csávázás (a vetőmag védelme a kórokozóktól), műtrágyázás, állati tápszerek, állati hormonok, állatgyógyszerek, élelmiszer-stabilizálók, élelmiszer-színezékek, ízfokozók, húspuhítók, tartósítószerek stb.

Magyarországon a talajvízkutak vize egészségre ártalmasak, mert a túlzott nitrogén-műtrágyázás miatt elnitrátosodott a talajvíz. Sőt már a rétegvíz is nitrátos.

Mivel a nitrátos víz az idegrendszer fejlődésére káros, sok helyütt palackos vizet kell innia hároméves koráig a gyermekeknek.

A vegyszeres gyomirtás a kukorica- és búzatáblákon az egyszikűeket életben hagyja, az összes kétszikűt elpusztítja és évekig nem is nőnek ki újra. Ezzel drasztikusan csökkentik sokféleségét.

Az 1970-es években világszerte betiltották a Magyarországon főképp a burgonyabogár ellen használatos, és májkárosodást okozó DDT használatát. A szer mind a mai napig nyomokban fellelhető az ember bizonyos táplálékaiban, például a tengeri halakban, mert nem bomlik el, a  tengerekben felhalmozódik, és a táplálékhálózatban mindig megjelenik.

Egyes bizonytalan eredetű húsáruk erős bajusz- és szakállnövekedést okoznak a hölgyekben, mert az állatnak férfi nemi hormont kevertek a tápszerébe, hogy erőteljesebb legyen az izomzata. Vágás előtt nem tartották be a várakozási időt, így a férfi nemi hormon a hússal a női fogyasztók szervezetébe került. A szteroid hormonok nem emésztődnek meg, hanem felszívódnak, így a férfi nemi hormon bekerül a véráramba és kifejti hatását.

Egyes csirkehúsféléknek hal íze van, mert a takarmányhoz fölös mennyiségű hallisztet kevertek.

Egy népszerű gyümölcsjoghurt flakonján a következő szöveg olvasható: Élőflórás. Készült tej, eperkészítmény (eper 40%, zselésítők: módosított keményítő, pektin, színezékek: feketerépa-kivonat, vöröscékla-kivonat, savanyúságot szabályozók: nátrium-citrát, citromsav, kálcium-citrát, természetazonos aroma), cukor, módosított keményítő, joghurtkultúra felhasználásával.

Miért előnyös, ha a joghurt élőflórás? Mire szolgálnak a savanyúságot szabályozó anyagok? Mire szolgál az eperkészítményhez és magához a joghurthoz is felhasznált keményítő? Miért lehet megdicsérni ennek a joghurtnak a gyártóját? Lényegében csak az élő anyagban is előforduló anyagokat tartalmaz, ezért az egészségre nem ártalmas, bioterméknek mondható.