'Jelszavaink valának: haza és haladás.'
Kölcsey jelmondata hogyan
jelentkezett Széchenyi politikájában?
Mutassa be a reformkor legfontosabb problémáit!
A XIX. sz. első felének három évtizede, a reformkor Magyarország legközismertebb és legizgalmasabb szakasza. A korszak lényegét fejezte ki a költő és politikus Kölcsey idézett szavaival: a 'haza' a polgári értelemben vett magyar nemzeti függetlenséget jelentette a Habsburg Birodalmon belül, a 'haladás' a feudális gazdasági - társadalmi struktúra lebontását, a polgárosodást, a modern Európához való közeledést.
A reformkor okai:
- A napóleoni háborúk; nagy konjunktúrával jártak az árutermelésbe bekapcsolódott nemesség és telkes jobbágyok számára
A hadsereg mindent jó áron megvásárolt; nagy vagyonok halmozódtak fel, sok kastély, udvarház és megyeháza, sőt füstmentes padlós paraszti ház épült, az életmód is megváltozott.
- A kontinentális zárlat miatt a Levantei kereskedelmi útvonal Magyarországra helyeződött, Pesten át; a város gyors fejlődésnek indult. A zárlat miatt lett keresett a magyar paprika és dohány is.
- Majorsági gazdálkodás; a gazdálkodás szerkezete feudális maradt, a nagy jövedelmeket a jobbágyi robotmunkát felhasználó birtokosok nem a gazdaságuk modernizációjára fordították.
- Az állam több ízben megcsapolta a birtokosok vagyonát; a pénzt többször devalválták (1816-ban pl. 40%-kal értékelték le)
- a béke beköszöntével a rossz minőségű magyar árukat senki sem vette meg (dekonjunktúra); változások szükségességének felismerése
- 1812 – 25; I. Ferenc és Metternich kancellár rendeleti úton kormányzott
- 1825 – 27; első reformországgyűlés - eredménye a MTA létrehozása és kilenc országgyűlési bizottság felállítása az óvatos reformok kidolgozására
A XIX. század elejei, kései feudális magyar társadalom szerkezete:
A lakosság
- 5%-a: nemesi földbirtokos - kiugróan magas arány volt Európában
- 82%-a: gazdag cívisparaszt, telkes jobbágy és zsellér ó a föld nélküli zsellér egyre több
- 8%-a: polgár (főleg németek) - de megjelent egy egyre erősödő új réteg a reformpárti értelmiségiek - kb. 50 000 fő, pl. a honoráciorok, tanárok, orvosok, mérnökök, jogászok, hivatalnokok.
- 5%-a: egyéb: határőrök, jászok, kunok, hajdúk, székelyek - a kollektív kiváltságosok
Nemesség:
- az arisztokrácia (mintegy 200 család) - ők birtokolták az ország termőterületeinek felét, ők a legjobb helyzetűek
- a jobb módú középnemesség (25 - 30 000 család) lett a magyar liberalizmus vezető rétege.
Viszonylag jól élt, de bevételeit nem tudta növelni, az ősiség törvénye miatt birtokára kölcsönt nem kaphatott, így gazdaságát korszerűsíteni nem tudta, jobbágyainak terhelése egyre veszélyesebbnek látszott és egyre kevesebb eredményt hozott.
- A mintegy félmillió kisbirtokos nemest a parasztoktól csak kiváltságai különböztettek meg - ez a tájékozatlan, de politikai jogokkal rendelkező tömeg mindig azok mellé állt, akiktől a legtöbb pillanatnyi előnyt remélte.
Magyarországi polgári átalakulás, a feudális földesúr - jobbágy viszony felszámolása
A jobbágyságot föl kell szabadítani, ki kell terjeszteni a nemzet fogalmát, így erős, a függetlenségét biztosítani tudó nemzet jön létre.
Eszközei:
- nacionalizmus (akkor pozitív, nemzetteremtő eszme volt)
- liberalizmus (a polgári átalakulás politikai, gazdasági, társadalmi programja)
Alap:
az egyén politikai és gazdasági szabadsága (sajtó -, gyülekezési -, szólás - és vallásszabadság, stb.).
Cél:
Olyan polgári állam, amelyben a parlamenten és a szabad sajtón keresztül az egész társadalom ellenőrzése alatt áll.
Eszmevilág: nacionalista liberalizmus, magyar sajátosságokkal:
Követelték Magyarország önállóságát, de nem az elszakadását, a nemzeti egység megteremtését, a magyar államnyelvet, a magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt.
Eszköze:
- érdekegyesítés: a jobbágy és a földesúr érdekeit kell egyeztetni, ez mindenki hasznára válhat.
Az 1831-es felvidéki koleralázadás után a nemesség inkább kiegyezett a parasztokkal , rettegve egy újabb jobbágyfelkeléstől, de a lengyel példa is az érdekegyesítés irányába ösztönözte őket. Attól is féltek, hogy az udvar a nemesség ellen fordítja az elégedetlen parasztokat.
- Az érdekegyesítési politika nem a feudális kiváltságok eltörlését jelentette, hanem jogkiterjesztést, a népnek 'az alkotmány sáncaiba való beemelését'.
Paraszt érdeke: úrbéres földjét saját polgári tulajdonként ismerjék el
Földesúr érdeke: elmaradt járadékáért kárpótolják
- örökváltság:
- Az önkéntes: a jobbágy és földesúr között engedélyezik azt a szerződést, amelyben megegyeznek, mennyi az az összeg, amelyet a jobbágy fölszabadíthatja magát.
- A kötelező: minden jobbágyot felszabadítanak, a földesurakat az állam kárpótolja.
gróf Széchenyi István reformprogramja
- 1827 - 'A lovakrúl' - a hazai lótenyésztés és lovassport fejlesztéséért
- 1830 - A Hitel megjelenése /programnyilatkozat
- a birtokosok gazdaságának hitelre van szüksége
- a nem nemeseknek is legyen birtokbírhatási joguk
- a földesúri és a paraszti földeket el kell különíteni
- a haszontalan robotot és a kilencedet el kell törölni
- szabad iparűzés ó céhek, árszabások, belső vámok
- a nemesi adómentesség részleges felszámolása
- az alkotmány kiterjesztése az ország minden lakosára
- Cél:
o polgárosodás (lassú folyamatnak képzelte)
o az ország elmaradottságának az okát nem a bécsi kormányzatban látta ó Metternich és a bécsi udvar konzervativizmusa
o a vezető erő az arisztokrácia legyen ó Dessewffy József: Taglalat (válasz) - ő a vámrendszer eltörlésében látta a kiutat (felvilágosult, de feudális rendi gondolkodásmódja volt).
- 1831 Világ - a 'Hitel' pontosítása
- 1831 - Stádium 12 pontja - reformprogramjának legtömörebb összefoglalása:
o Hitel szükséges
o az Aviticitas eltörlése,
o a Fiscalitas megszüntetése,
o Ius proprietatis ,
o törvény előtti egyenlőség,
o monopóliumok eltörlése,
o közlekedés javítása,
o magyar legyen a hivatalos nyelv - 1844. II. tc.
Gyakorlati munkássága
- hozzájárulás a MTA megalapításához
- fejleszteni kell az infrastruktúrát
- első gőzhengermalom, selyemgyártó manufaktúra
- a Vaskapu hajózhatóvá tétele az Al – Dunán
- Dunai gőzhajózás
- Óbudai hajógyár
- Tisza szabályozás (Vásárhelyi Pállal)
- a Lánchíd megépítése
Széchenyi és Kossuth vitája (1841 - 1848):
| Széchenyi | Kossuth |
| Elismerte Kossuth tehetségét és szándékainak őszinteségét, | Tisztelettel teljes hangot ütött meg, ('Széchenyi a legnagyobb magyar!'), |
| de bírálta stílusát ( a népszerűséget hajhássza); | de jóval ügyesebb vitatkozónak bizonyult, |
| és azzal vádolta, hogy politikája forradalomhoz fog vezetni. | és bebizonyította hogy Széchenyinek nincs igaza. |
| | |
| Az arisztokraták kezében akarta látni a reformmozgalom irányítását. | A liberális középnemességben látta a reformok bázisát. |
| | |
| A közjogi kérdéseket messze elkerülte | a polgári nemzetállam valamennyi kellékét ki akarta vívni, tehát felhasználta a ellenzékiséget ð Magyarország personalunió legyen. |
| | |
| Széchenyi szerint a Habsburgok nemzetközi pozíciói igen erősek, tehát nemzeti konfliktus esetén a magyar mozgalom alul fog maradni Magyarország és Ausztria felülről, óvatos lépésekkel végrehajtott reformokat tartotta sikeresnek, a kossuthi érdekegyesítésben egy forradalom mindent felrúgni kívánó és mindent (akár nemzethalál lehetősége is fennáll - volt a véleménye) kockára tévő veszélyét látta. | |
Széchenyi alkotásai, felismerései nagy jelentőségűek. Mégis, Kossuth politikája volt a reálisabb, amely megmutatkozik abban is, hogy a korabeli közvélemény őmellé állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése