Kosztolányi Dezső
(1885-1936)
1885. március 29-én született Szabadkán, Kosztolányi Árpád fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként. Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, alias Csáth Géza író. Nagyapja nemes kosztolányi és felsőlehotai Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is); ő tanította meg írni és olvasni, valamint angolul unokáját.
A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit.
1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot - Négyesy professzor stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is.
Hatással voltak rá többek között a kortárs Zalai Béla (1882-1915), az egyik legeredetibb magyar gondolkodó filozófiai munkái.
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat. 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-től A Hét is rendszeresen hozta verseit, műfordításait, kritikáit.
1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között – elismerő a fogadtatás, egyedül Ady bírálta. Recenziójának lényege, hogy Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat írt, hanem irodalmi témákat versel meg. Szász Károlyéhoz hasonlította költészetét. Kosztolányi a későbbiekben kilenc cikket írt Adyról. Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége. Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény. Trianon után fölfokozódott az Ady-kultusz, s Adyt hivatalosan is beemelték a magyar irodalomtörténetbe. Erre a kultuszra született meg válaszként az írás, mely átmenet esszé és pamflet között. Kosztolányi szerint Ady költészete időszerűtlen, az általa képviselt magatartás visszautalja őt a XIX. századba (lásd messianizmus, költészetének politikai jellege). Elutasította szerelmi költészetét is, mely nem újszerű, hanem mélyen konvencionális. Bírálólag szólt Ady ún. nyelvteremtő zsenijéről, mely szerinte egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakadt. Rámutatott arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé.
1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is. Fiatalkorában erotikus tartalmú regényt is írt, Mme Chaglon üzletei címmel. 1915-ben született fiuk, Kosztolányi Ádám, aki szintén próbálkozott az írással, s néhány szövege meg is jelent lapokban.
Mint sok írástudó és művész, Kosztolányi az első napokban még támogatta a Tanácsköztársaságot. A bukás után az Új Nemzedék című lap Pardon rovatának szerkesztője lett, melynek cikkei vitriolos hangon szólnak a Tanácsköztársaságról és annak vezetőiről. Emiatt éles támadások érték Kosztolányit mind jobb-, mind baloldalról. A lap Horthy Miklós egyik befolyásos emberének, Bangha Béla páternek az érdekszférájába tartozott, s ő tartotta fontosnak egy olyan írói nagyság foglalkoztatását, mint Kosztolányi. A Pardon-cikkek mindegyike névtelenül jelent meg, s nehéz kideríteni, melyiket írhatta pontosan Kosztolányi, mivel többen is írták azokat. Az akkori jobboldal képviselői közül Szabó Dezsővel támadt éles vitája.
1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.
1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Költészete:
1907-ben jelent meg első kötete, de nevét igazán ismerté az 1910-ben kiadott kötete A szegény kisgyermek panaszai tette. A cím alapján is sejthető, hogy szereplíra, a költő a gyermek szerepében nézi a világot, a freudi pszichológia vívmányai is beépültek Kosztolányi szemléletébe. A gyermeki lélek világát tárja fel rövid költeményében, ezek impresszionista versek. Emléket idéz fel, színek, hangulatok sejlenek, álmodozások adják a versek lényegét. Verseiben átható zeneiség és rendkívül változatos rímtechnika ötvöződik.
A ’20-as évek elejétől kezdve bontakozik ki Kosztolányi prózaírói munkássága. Sokan jelentősebbnek tartják Kosztolányi prózáját, mint a líráját. Ekkor születnek regényei és elbeszélései, melyeket a Tengerszem című kötetbe gyűjtött össze. Elbeszélései rövid novellák, a freudista lélekelemzés hatása figyelhető meg elbeszélésein. Egyszerű, hétköznapi emberek eseménytelen élete jelenik meg az elbeszéléseiben. Az író szerint nem a külső történés a fontos, hanem az emberek lelki, érzelmi élete. Az elbeszélések stílusa egyszerű, tárgyias, gyakran szűkszavú, erősen tömörítő a stílusa, igen sok gyermekekről szóló elbeszélést írt, ilyen pl. a Kulcs vagy a Fürdés című elbeszélések.
A novellák külön csoportja az Esti Kornél elbeszélések. 1925 – 1933 között írta a 18 elbeszélést, amelynek hőse Esti Kornél, ezt adta ki egy kötetben novellafüzérként, amiket Esti Kornél alakja kapcsol össze. Esti Kornél az író alteregója, a novellákban gyermekkori és későbbi emlékei, önéletrajzi mozzanatok olvashatók. Az írók legszemélyesebb vallomásai jelenek meg ezekben a vallomásokban.
Legtöbb regénye kisvárosi, a szereplők szerencsétlen sorsú emberek, ezek nem cselekményes regények, a lélektani elemzés az író célja.
Édes Anna: a témát egy rendőrségi hír adta, egy szörnyű kettős gyilkosság adta a témát, egy cselédlány megölte a házigazdáit. Kosztolányi próbál magyarázatot adni erre a megmagyarázhatatlan gyilkosságra. Anna a cselédszobában várta a csendőröket. A történet 1919. július 31-én kezdődik, a ’19-es forradalom leverése utáni időszak, színhely a budai várnegyed. Egy várbeli úri lakás, Vizy miniszteri tanácsos lakása. Anna egyszerű parasztlány, akit családi és anyagi körülmények miatt kénytelen szolgálni. Egy rokona ajánlja be (a házmester), ő lesz a mintacseléd, akit a háziasszonya úton útfélen dicsér, senki nem tudja, hogy Anna végtelen nyugalma mögött mennyi elkeseredettség, félelem van. Soha nem érezte jól magát Vízyéknél, de érzéseit eltitkolta. Szenved a szeretetlenségtől, a ridegségtől, ami körülveszi.Szerelmi kapcsolatba kerül egy rokon fiatalemberrel, akit Vizyéknél ismer meg. Anna úgy hiszi, hogy Jancsi az egyedüli érző lény, aki valamennyire is szereti. Terhes lett, a fiatalembertől kapott gyógyszer révén elvetél. A fiatalember elköltözik, és éli tovább életét. Anna fájdalmát csak a sápadtsága, soványsága jelzi. Egy fogadás után – ahol ott van Jancsi, aki figyelemre sem méltatja Annát –, amikor a többiek már alszanak, leszúrta a házigazdáit.
Sem az író, sem Anna nem magyaráz. Egy öreg orvos segít megérteni: egy évek óta halmozódó indulat vezetett a gyilkossághoz.
Ez egy lélektani és társadalmi regény is.
A lélektani regény jellemzői, öszefoglalója:
Ø 1926-ban jelent meg
Ø Legismertebb kisregénye
Ø 1919-20-ban játszódik a történet
· 1919. március 21. -> Kommün
· Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 133 napra
· A proletariátus vette kezébe a hatalmat
· A szegény gyerekek előtt megnyíltak különböző körök, helyek
Ø 1. fejezet: Kun Béla elrepül
· A kommün véget ért
· Jelentéssel bíró esemény
· Visszaáll a régi rend
· A prolik ismét prolik és nem polgártársak
Ø A Vizy család áll a középpontban
· Nagypolgárok
· Vizy Kornél magas rangú hivatalnok
Ø Ficsor házmester
· Köpönyegforgató
· A 133 nap alatt azt hitte, hogy ő valaki
· Ez után újra megembereli magát -> Tudja, hol is van a helye
· Beajánlja rokonát, Édes Annát, Vizyéknek
Ø Anna megérkezik
· Késleltetett esemény
Ø Kosztolányi ragaszkodik a realizmushoz
· Külső leírás -> Nincs rajta semmi rendkívüli
Ø Anna beilleszkedése
· Különböző stációk jelennek meg
· Idegenkedik a lakástól
· Émelyeg a szagoktól (ez nagy jelentéssel bír)
· Próbatételek elé nézetik Annát
· Kiváló cseléd
o Halkan mozog, jól főz (ennek is nagy jelentősége van)
Ø Vizyné megkedveli Annát
· Ismerőseinek dicsekszik vele
Ø Változás következik
Ø Megérkezik Jancsi, az unokaöcs vidékről
· Vizy állást szerez neki egy bankban
· Elcsavarja Anna fejét; szeretők lesznek egy rövidke időre
Ø Anna motivációja
· Kötelességtudatból cselekszik
· Ez is hozzátartozik a cselédléthez
· Rejtőzködés jelleg -> Sok titok
· Anna terhes lesz; a piruláktól elvetél
· Minden megy tovább
Ø A kéményseprő megkéri Anna kezét
· Ez egy kiút lehetne Annának -> Akarja-e? Képes-e rá?
· Vizyné tudtára jut a dolog; Fél hogy elveszti Annát
· Ezért lebeszéli a dologról, hogy nincs semmi értelme
· Anna még soha nem döntött egyedül semmiben
· Mindig más tette meg helyette
Ø Vizyt előléptetik a hivatalban
Ø Eljön az estély, ami elvezet a végkifejlethez
Ø Vizyné mindenkinek bemutatja Annát
· Még süteménnyel is megkínálja, de Anna elutasítja
· Utálja az egész vendégséget
· Az utolsó csepp a pohárban
o Meglátja Jancsit, ahogy udvarol a doktor feleségének
Ø Sorsdöntő fordulat következik
· Anna elkövet egy kettős gyilkosságot
Ø Lefekszik, de érzi, hogy megváltozott benne valami
· Bemegy Vizyék szobájába, és megöli őket
· Különös állapotba kerül
· Végül kiderül, hogy ő volt a tettes
Ø Bírósági meghallgatás
· Csak Moviszter doktor áll Anna mellé
· Alapgondolat: embertelenül bántak vele, gép lett belőle
· Pedig látszólag jól bántak vele (süti)
· Annát 15 évre elítélik
Ø 20. fejezet: Druma ügyvéd 2 kortesével sétál
· Látják, hogy 1 férfi jön ki a házból -> Ő Kosztolányi
· Az alkotó megjelenik saját alkotásában -> Ironikus önarckép
· Ez válasz az őt ért támadásokra
Ø Az első és az utolsó fejezet keretet ad a műnek
Ø Kosztolányi korának ill. önmagának ironikus ábrázolása jelenik meg benne
Ø Az író, Anna alakját, egy Krisztinavárosi legendából vette
· A mintacseléd történetét saját házmesterétől hallotta
· Édes Anna figuráját pedig ismerőseiről alkotta
· Egy megtörtént esetet fejlesztett tovább
Ø Stílusa: realista; ehhez áll közel
· Pl.: társadalomrajz, kidolgozott jellemek (Freud)
· Annát ismerjük legkevésbé
o Mindent elfolyt magába, amik később a felszínre törnek
o Látszólag motiváció nélkül cselekedett
Ø Vizyné alakjában is megjelenik a Freudizmus
· Viszont tudjuk róla, hogy elvesztette gyermekét
· Ezt soha nem tudta feldolgozni, tönkretette házasságát
· Keserűvé tette őt, magát is
Ø Mindezek nagyban hozzájárultak Anna cselekedetéhez
Ø Anna egy szerepet vett magára
· Amiben az utolsó percig tökéletesen szerepelt
· Oka, hogy teljesen rádermedt ez az álarc
Ø Műfaja: kisregény (elbeszélő műfaj)
Ø 1 cselekményszál van benne -> nincsenek benne nagyobb kitérők
Ø A szereplők köre viszonylag zárt (nem mozgat sok szereplőt)
Ø A lélektani regényekkel is rokonságot mutat
· De Annának töredékes maradt a személyisége
Ø Lehetne bűnügyi regény is
· De az választja el attól, hogy itt ismerjük a gyilkost
Ø Társadalmi regény is lehetne
· De ahhoz részletesebben kellett volna kifejteni a társadalomrajzot
· Túl szűk körben mozog Anna
· Csak villanásszerű alakok jelennek meg (Ficsor, Moviszter)
Források
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése