5.
A magyar nyelv rokonsága
tetelbazis.hu
A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik. Azon belül a finnugor ágba.
1. Délibábos nyelvrokonítások
XV-XVI. század | · héber |
XIX. század I. fele | · mi vagyunk az ősnyelv |
XIX. század II. fele és vége | · török-altaji nyelvrokonság · magyar mitológia alátámasztja · génállományunkban is jelen vannak az altaji gének |
XX. század I. fele | · japán, német rokonság |
· angol rokonság | |
1950-es évek | · sumér rokonság · az is agglutináló nyelv · nincs szabályos hangmegfelelés érvényesülése |
2. Az ugor szétválás okai
Felmelegedés történt akkoriban. Aki ott maradt az állattenyésztésre tért át. A másik ág meg
északra vonult, hogy továbbra is tudjon földet művelni.
3. A nyelvrokonság kutatói
· Sajnovics János
XVIII. század vége: 1769
jezsuita szerzetes volt
Norvégiába ment a rend és Mária Terézia kérésére
Napfogyatkozást kellett megfigyelnie
A lapp nyelvet vizsgálva azt hasonlónak vélte
1770: A magyar és a lapp nyelv rokonságáról
· Gyarmathi Sámuel
folytatja a tanulmányt; hozzáteszi a finn és az észt nyelvet is
· Reguly Antal
néprajztudós
1843-ban keletre utazik
obi-ugorok folklórját gyűjti
· Budencz József
XIX. század vége
tudományosan vizsgálja a nyelvrokonságot
4. Az uráli nyelvcsalád
Nyelvrokonság bizonyítékai
- összevető nyelvvizsgálat: szókészlet és nyelvtani rendszer
1. SZÓKÉSZLET ÖSSZEVETÉSE
- alapszókincs vizsgálata (nem a mai szókincs szavai)
· számok elnevezései
· rokonsági viszonyok
· testrészek
· egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék
· egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek
· természeti jelenségek, domborzati formák nevei
· állat-, és növénynevek
· korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezések
- fontos a szabályos hangmegfeleltetés – a tendenciaszerűen változó hangok megléte
finn | magyar | finnben az elöl lévő „k” a magyarban „h”-ra változik |
kala | hal | |
kolme | három | |
kata | ház |
finn | magyar | finnben a „t” a magyarban „z”-re változik |
kete | kéz | |
vete | víz |
2. NYELVTANI RENDSZER
- a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság
- körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)
- hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én->látom)
- birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)
- határozó ragok - -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)
- többes szám jele -k
- jelző megelőzi a jelzett szót
Karl Fredrik W. Meinander, a híres finn(!) régész pedig így fogalmaz: „Szerintem semmiféle közös népről, finnugor népek családfájáról nem lehet beszélni."
VálaszTörlésSir John Bowring nyelvész, utazó és politikus így ír:
"A magyar nyelv eredete nagyon messzire nyúlik vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad, és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyed-uralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben... A magyar nyelv eredete ennél (az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titkok első tézise ez: kezdetben vala a szó, és a szó Istennél volt, és a szó lett az Isten."
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal "Utas és Holdvilág"-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása): "A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Ennyit a népbutításról!
Igen, erről én is hallottam :) Mondtam is érettségi előtt, de abba kellett maradni, amit a tankönyvből "tanulunk" :D
Törlés