12. Víz-, és talajszennyezés

12.

Víz-, és talajszennyezés

tetelbazis.hu

Egész vízkészlet 97%-a tengervíz, 3%-a édesvíz; az édesvízkészlet 13%-a hozzáférhető.

Felhasználás szektorok közti megoszlása a Földön: mezőgazdaság 71%; háztartások 9%; ipar 20%.

Felhasználás szektorok közti megoszlása Magyarországon: mezőgazdaság 36%; háztartások 9%; ipar 55%.

Vízszennyezés

A vízszennyezés kapcsán a két alapvető probléma a vizek élővilágának-, illetve az ivóvizek tönkretétele. Legfőbb forrása a szennyvíz, illetve a műtrágya, nitrátok és a foszfátok bekerülése a természetes vizekbe. Azokba jutva túlságosan bő táplálékot szolgáltatnak a vízben élő algáknak és egyéb növényeknek, amik túlszaporodása végül elzárják a napfény útját, illetve csökkentik a víz oxigéntartalmát.

Kórokozók vízbejutása általában kezeletlen szennyvízből, elvezető csatornákból, szennyvíz-aknákból, mezőgazdasági területekről, stb.

Egyéb formái a vízszennyezésnek az olajszennyezés, radioaktív szennyezés és a hőszennyezés. Radioaktív szennyezést elsősorban a nukleáris erőművek hulladékanyaga, és az ipar okozza. Hőszennyezést gyárak, és erőművek hűtővizeinek a természetes vizekbe eresztése eredményez. Ez veszélyezteti a vizek élővilágát.

Magyarország természeti adottságaiból következően az ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletekre épül. A hazai vízellátás sajátossága, hogy kétharmad részben sérülékeny vízbázisokra - karsztvízre, talajvizekre, parti szűrésű vizekre - épül. A leggyakoribb veszélyforrásnak a túlzott vegyszerhasználat, a bányászat, a nem megfelelő hulladékelhelyezés, a csatornázatlan települések, az állattartó telepek, illetve katonai és ipari létesítmények számítanak. Az utóbbi évtizedekben a természetes vízutánpótlás mértékét jóval meghaladta a vízkiemelés, így az ország jelentős részén csökkent a talajvízszint. A talajvízkészlet szinte az egész országban szennyezettnek tekinthető; néhány felszín alatti vízbázis is helyrehozhatatlanul elszennyeződött.

Az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátját 2000 januárjában elmosta a víz, és mintegy százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszára került. A szennyezés hatását elsősorban hígítással igyekeztek csökkenteni, de így is hatalmas pusztítást okozott az élővilágban. A folyó felső szakaszán és vízgyűjtőjében még most is sok olyan ipari létesítmény működik, amely veszélyezteti a környezetet.

Amit tehetünk:

                Gondos szemételhelyezés: ne moss le hulladékot a lefolyón; veszélyes hulladék megfelelő elhelyezése; ne moss rovarirtót, olajt, stb. árokba.

                Túlzott trágyahasználat kerülése, főleg esős időszakban.

                Eldugult csatornák tisztítása.

                Járműveken talált szivárgások azonnali helyrehozása.

SZENNYEZŐ ANYAG	ELSŐDLEGES FORRÁS	HATÁSOK
Szerves anyag	Iparban használt víz; szennyvíz	Bomlásához felhasználja a vízben oldott oxigént, így elvonja azt a vízi élővilágtól.
Tápanyagok túltengése (nitrátok, foszforok)	Mezőgazdasági és városi területekről lefolyások	Túlstimulálja az algák és növények szaporodását, ami bomlása közben elvonja a vízben oldott oxigént és destruktív a többi élőlényre nézve. Az ivóvíz magas nitrát-tartalma emberi megbetegedést is okoz.
Nehézfémek	Ipari- és bányaterületek	Nagyon hosszú ideig megmaradnak a vizek medrének talajában. Felhalmozódik a halak és puhatestűek szöveteiben. Mind a vízben élő organizmusokra, mind az emberre nézve mérgező.
Mikrobák, kórokozók	Szennyvíz, jószágállomány, természetes források	Betegségeket terjeszt a fertőzött ivóvízkészleteken keresztül; milliónyi hasmenéses és bélparazitás megbetegedést okoz, amivel a gyermek-halálozás egyik legfőbb okozója a fejlődő országokban.
Mérgező szerves vegyületek (olaj, rovarirtó, néhány ipari műanyag vegyület)	Sokféle forrás: pl. ipari területek, járművek, mezőgazdasági területek, magán kertek, stb.	Különböző fokú mérgezést okoz a víz faunájában és az emberekben; enyhe immun-elnyomástól, akut mérgezésig, vagy sterilizációig.
Oldott sók	Lúgos talajból szivárog túlöntözés hatására, vagy partokra kerül talajvíz-túltengés hatására.	Só-felhalmozódáshoz vezet a talajban, ami elpusztítja a termést, vagy csökkenti annak hozamát. Édesvizeket fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
Savkicsapódás és savas lefolyások	Elsősorban szénégetésből származó szulfát-részecskék lerakódása. Savas lefolyások bányaterületekről és azok hulladékából.	Savassá teszi a vizeket, ami árt neki, vagy kiirtja annak élővilágát. Nehézfémeket mos ki a talajból, ami így a vízbe kerül.
Iszap és leszakított, sodródó anyagok	Eróziós és építő folyamatok a vízgyűjtő területeken.	Rontja az ivóvíz minőségét; vízi élőhelyeket változtat meg, degradál iszappal való befedés által, zavarja az ívást és a táplálkozást.
Hőszennyezés	Folyók feldarabolása zsilipek által; víz folyásának lassítása, így melegedésének fokozása. Ipari használat (hűtővíz).	Hatással van a víz oxigéntartalmára és a lebomlási folyamatokra. A víz fajállományára is hatással van.