15.

Homérosz

Homérosz: vitatott személy; csak fantasztikus elbeszélések, ködös mesék szólnak róla (vak aggastyán lehetett); talán nem is létezett; majdnem biztos, hogy nem ugyanaz a személy írta a két eposzt: túlzottan más az embereszmény, az életfelfogás, a szerkezet; az Odüsszeia egy emberöltővel később keletkezhetett (az Iliász miatt a Homérosz szó jelentése: a Költő)

Az ókori görög irodalom

Az ókori görög kultúra kialakulása jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra mint múltjára tekint vissza az görög irodalomra, színházművészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekből áradó világ- és emberszemléletre. Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja. Ebből az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták. Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az liász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Mindkét eposz történetének előzményei visszanyúlnak azokhoz a mondákhoz, melyek a trójai háborúval kapcsolatosak, s amelyekből aztán kialakult az ún. trójai mondakör. (az alma története)

Odüsszeia

·         Odüsszeuszt egy nimfa szerelme és Poszeidon haragja tartja távol Ithakától.

·         Az ö 10 éves hányattatásairól szól az eposz.

·         in medias res

·         40 napot ír le de az eposz idő illetve térbeli kiterjedése sokkal nagyobb.

·         24 énekre tagolódik.

·         Az eposz cselekménye egyszerre két szálon, két szintéren indul meg.

·         Az új embereszmény:

·         Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól. Világkép:A világról,az életről,

·         A hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép. a társadalmi jelenségekről

·         Új történelmi korszak-társadalmi változások-az eszmény megváltozása vallott nézetek összessége.

·         Odüsszeusz: kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság,a minden tudatos megismerésének szomjúsága,a kompromisszumokra való képesség,a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása.

·         Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember.

Odüsszeia: Az Iliászban elesett Trója, s az életben amradt görög harcosok több-kevesebb kaland után hazatértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába hazájában, Ithakában. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, 10 éves hányódásáról, s hazatéréséről szól az Odüsszeia. Ez valamivel később keletkezhetett, mint az Iliász. Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, sőt túl is akarta szárnyalni azt. Az Odüsszeia egyetlen eseménysort emel ki: Odüsszeusz hazatérését. A 24 énekre tagolódó hősköltemény „jelen ideje” mindössze 40 nap: ennyi idő telik el a cselekmény megindulása és befejeződése között. Az eposz világa ennél időben és térben mégis sokkal tágabb. Az Odüsszeiában lényegesen nagyobb szerepet kap a múlt. Az Odüsszeia eseményei kiegészítik és magyarázzák az Iliász cselekményét és viszont. Az Odüsszeia bevezetése a főhős jellemzésére szolgál. Az Odüsszeia világképe eltér az Iliászétól, embereszménye is más. A hírnévvel nyert halhatatlanság helyébe az élet lép legfőbb értékként. Egy új történelmi korszak kezdetén született meg a mű, egy olyan korban, amelyben egyéni kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kívánt. Odüsszeusz kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, a tapasztalat szülte óvatosság és a körültekintő megfontoltság. Embereszménye a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Odüsszeusz társainak hazatérését már nem a végzet hiúsította meg. Pusztulásuk már nem végzetszerű, nem kikerülhetetlen: oka a balgaság, a buta, ostoba vétkek, a gátlástalan mohóság. A bölcs az eszét használó, lelkét megfékezni tudó Odüsszeusz hazatér, ezernyi veszéllyel szemben kiharcolja a hazatérést. Az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem vagy nem kizárólagosan az istenek intézik. Létezik ugyan még a végzet, de ez a végzet már az emberek lelkében, jellemében, alkatában rejlik. Az istenek szerepe meglehetősen korlátozott.

Szerkezete: Az Odüsszeiában a küzdelem áttevődik az emberi butaság, gonoszság és ártó szenvedélyek elleni harc síkjára. Az Odüsszeia-költő más szerkezetet alkalmaz: az eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg. A költő tudatos művészettel vezet el legelőször az otthon várakozókhoz. Az istenek döntése után 20 éve elteltével hazatérhet Odüsszeusz. Cselekvésre buzdítják Télemakhoszt, Odüsszeusz fiát. Télemakhosz el is indul Püloszba, majd Spártába, hogy hírt halljon apjáról, de ennek az útnak gyakorlati haszna meglehetősen sovány. Közben megtudjuk, hogy Penelopét, a hős feleségét kb. 3 év óta 108 élősdi kérő ostromolja, abban a hitben, hogy a férj halott. A kérők dőzsölnek a királyi palotában, pusztítják Odüsszeusz vagyonát.

Változik a színtér: átlépünk a mesék birodalmába (V.-VIII. ének). Az Olümposzról útnak indul Hermész azzal az isteni paranccsal, hogy Kalüpszó nimfa engedje szabadon Odüsszeuszt. Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel: már hét évet töltött itt az istennő szerelmes fogsáában. Bolyongásának utolsó előtti állomásán kell a legnehezebb próbákat kiállnia: önmagát győzi le, megfékezi lelkét. Otthonáért, a halandó létért lemond a zavartalan boldogságról, sőt a Kalüpszó által felkínált halhatatlanságról is. Ő maga készíti el tutaját. Törékeny bárkáján kel útra Odüsszeusz Ogügié szigetéről, s 20 nap alatt (hajótörést miatt 3 napos tengeri hányódás után) érkezik meg Szkhéria szigetére, a phaiákok mesebeli hazájába. Rangrejtve megismerkedik a királylánnyal, Nauszikaával és szüleivel.

Az Odüsszeia egyik legbájosabb jelenete Odüsszeusz találkozása a királylánnyal. A sokat tapasztalt hős most már óvatos, itt már csírájában elfojtja vágyait: szembeszegül az új szerelemmel, lemond a kényelmes, tétlen életről, amit a phaiák királyi udvara nyújthat neki.

Odüsszeusz kalandjai: a következő 4 ének (IX.-XII.) különleges helyt foglal el az eposz szerkezetében: a jelen idejű elbeszélés megszakad, helyette felkomorlik a múlt. Odüsszeusz maga meséli el a phaiáknak a trójai vár elfoglalása utáni kalandjait. A költő hősének adják az a szót, ki akarja elégíteni az izgalmas mesére szomjas hallgatóság igényeit.

A mű egésze szempontjából lényeges szerepe van a mesés kalandsorozatnak is. Egyrészről alátámasztja a főhős sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg jellemét, egyéniségét, másrész bizonyítja, hogy Odüsszeusz társainak egy része a vak, kiszámíthatatlan véletlen, nagyobb része azonban az ostoba bűnök miatt pusztult el.

A hazafelé tartó út történeteit időrendben meséli el a hős. Odüsszeusz társaival a következő tíz kalandon megy keresztül:

1.       Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, de a kapzsi mohóság miatt többen elesnek.

2.       A lótuszevők szigetén három társa nem akar hazatérni: őket erőszakkal kell kiszakítani a minden gondolatot feledtető mámor kábulatából.

3.       A küklopszok szigetén megvakítják Polüphémoszt. Odüsszeusz társai közül hatot felfal a szörnyeteg.

4.       A szelek királya bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket, de a társai irigy kapzsiságból kibontják a tömlő, s így a vihar visszasodorja őket.

5.       Ezután a laisztnigónok városába jutnak. Az emberevő óriások hatalmas sziklákat dobálva összezúzzák a hajókat, a 12-ből csak 1 maradt épen, az Odüsszeuszé.

6.       Aiaié (ajajé) szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott.

7.       Kirké tanácsára a főhősnek le kell szállnia az Alvilágba, hogy Teireszisztól jóslatot kérjen. Tőle tudja meg, hogy nem reménytelen a hazafelé tartó út, csa önmagukat, buta vétkeiket kell legyőzniük, lelkükkel kell megfékezniük. A főszereplő további sorsát, későbbi magatartását leginkább meghatározó epizód az Agamemnónnal való találkozás. A király beszámol arról, hogy hazatérése napján felesége, szeretője közreműködésével, kegyetlenül meggyilkolta.

8.       Odüsszeusz csak a bűvös dalú szirének pusztulást okozó csábítását meri elmondani társainak. Ő az egyedüli, akinek szabad meghallgatnia szirének énekét, mert már meg tanulta fékezni a lelkét. De az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömi be.

9.       A veszélyes tengerszorosban, a hatfejű szörny, a Szkülla közelében eveznek el, s ez rögtön felfalhatta társát.

10.   A legtragikusabb epizód: 6 napon át lakomáznak a Napisten legszebb marháiból. Ezért irtózatos vihar pusztítja el valamennyit, kivéve Odüsszeuszt.

Ithaka: leszámolás kérőkkel (XIII.-XXIV.) A 13. énektől kezdve a jelenhez kanyarodik vissza a cselekményhez, miután lezárult a múlt. Ünnepélyesen búcsúzik a phaiáktól, s csodahajójuk röpíti az otthoni földre.

A költő most már időrendbe adja elő az eseményeket. Összekapcsolódik a 2 cselekményszál: időben egyszerre lép Ithakába Odüsszeusz és Télemakhosz. Mindketten titokban térnek vissza, mindkettőjüket halálos veszedelem fenyegeti, a kérők akarják őket megölni.

Odüsszeusz vénséges koldusnak öltözik, hogy senki ne ismerje fel. Nyíltan nem ronthat a 108 kérőre, cselt kell kieszelnie, s bajtársakat szereznie az eredményes bosszúhoz. Az isteni kondás, régi dajkája s mások is hűek maradtak hozzá, s még most is hazavárják.

Odüsszeusznak az embertelen megaláztatások, a durva sértések sorozatát kell végigszenvednie. Hihetetlen önfegyelem, lelkierő kell ahhoz, hogy megfékezze kirobbanó indulatait. A kérők hitvesétől akarják megfosztani, vagyonából kiforgatni, a legelvetemültebbek pedig gyermekének meggyilkolását javasolják. Ilyen lélektani előkészítést után kerül sor a Pénelopé javasolta íjversenyre és a 108 kérő irgalom nélküli legyilkolására. A 12 bűnös szolgálót Télemakhosz akasztja fel az udvaron s kegyetlenül kivégzik a kérőket segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre: a büntetés megfelelt a bűnnek. Öldöklése nem öncélú kegyetlenség, nem talál benne örömet, terhére van. A kérők halála felett ujjongó Erükleiát ő maga inti le, hangsúlyozva, hogy csúnya haláluknak ők maguk voltak az okozói. Egy nehéz feladat vár Odüsszeuszra és hű társaira: szembe kell nézniük a polgárháború lehetőségével, meg kell ütközniük a kérők rokonainak szeregével. De véglegesen győz a belátás és a józanész. Diadalmaskodott az emberség és az értelem világa.