6.

Az ipari forradalom

Bevezető

• az ipari forradalom kezdete meghatározható à1780 körül
• lezárulását nem tudjuk meghatározni --> mai napig is folyik
• Angliában (a nagy francia forradalom előtt) az iparban minőség változások mentek végbe --> a kézműipart a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl
• a manufaktúrák már elemeire bontották a gyártás folyamatát --> a gyárakban ezt gépesítették
• a termelés eszközei gépek lettek
• a legfontosabb energiaforrás a gőz lett
• új üzemforma: gyár
• közlekedés forradalma --> gyors olcsó szállítás
• megszületett a termelőeszközök piaca --> gépgyártás

Előfeltételei (Anglia)

• korábban az ipar fejlődése mindig beleütközött a mezőgazdaság alacsony teljesítőképességébe
• Angliában viszont kialakult a föld polgári tulajdona --> tőke áramlott a mezőgazdaságba
• a feudalizmust felszámolták --> megszűntek a föld közösségi használatának maradványai
• háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
• takarmánynövényeket termesztettek + megnőtt az állatállomány
• tehát az angol mezőgazdaság képessé vált arra hogy csökkenő mezőgazdasági népességgel növekvő városi lakosságot tartson el
• szintén feltétele volt az ipari forradalom kibontakozásának a jól működő hitelszervezet --> 1694-ben megalakul az Angol Bank
• a nagy pénztőkék felhasználását felgyorsított a gyarmatok kifosztása
• a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett
• Angliának előnye h sziget --> számos kikötő+ olcsó teherszállítás

Kibontakozása + találmányok

• csak akkor éri meg a gépesítés ha biztos piaca van az adott terméknek --> a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött
• ezért vált a textilipar az angliai ipari forr. „húzó” iparágává
• a gőz hajtóerejét használták fel a kor mechanikusai --> James Watt 1769 gőzgép
• a közlekedésben is jelentős változások --> Mac Adam műutak , Stephenson gőzmozdony 1825
• vasútépítési láz tört ki Angliában --> a vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén és a vas számára
• következő lépés a gépek előállításának gépesítése volt --> forgácsológépek kulcsfontosságúak
• bevezették a szabványokat
• ezek után már nehézségekbe ütközött a könnyűipari befektetés --> a fölhalmozott hatalmas összegek a nehéziparba áramlottak
• az ipari forradalom a haditechnikában is változásokat eredményezett --> Anglia a XIX. század közepére világhatalom

Következmények
Demográfia

• együtt járt a lakosság gyors növekedésével, de a népesség növekedés már korábban megindult
• a viszonylagos népességfölösleg amely a városba áramlott föltétele volt az ipari forradalomnak (olcsó munkaerő)
• az ipari forradalom közvetlen következménye viszont a falusi és a városi lakosság arányának megváltozása (a város javára)
• visszahatott a mezgazd. fejlődésére --> megjelentek az első mezőgazdasági gépek
• javultak a higiénés viszonyok --> tehát az ipari forradalom hozzájárult a demográfiai robbanáshoz

Társadalom

• a városi népesség földuzzadt --> a nagybérlők kisbérlőiktől megszabadultak
• tönkrement a falusi kézműipar
• a mezőgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt à a megélhetés nélkül maradt emberek bérmunkások lettek
• ekkor még a munkások jogait törvényesen semmi sem védte
• gyakran alkalmaztak nőket vagy gyerekeket alacsonyabb bérért
• a munkabérek a létminimum alatt maradtak
• Angliában mind a munkások mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották
• óriási különbségek az egyes társadalmi rétegek jövedelmeiben
• a nyomor a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától
• sokan keresték a kor szociális problémáira a megoldást --> utópisták
• Robert Owen szerint az életkörülmények végleges javítására volt szükség, megkísérelt olyan termelőegységeket létrehozni ahol mindenki birtokos és munkás
• Saint-Simon és Fourier is hasonló gondolatokat fogalmazott meg (falanszter --> Madách)

A javuló életkörülmények miatt rohamosan megnövekedett a fejlett világ lakossága. (Anglia 3X; USA, Kanada 12X; Franciaország 1.5X; Európa többi részén 1.5-2X) Nőtt az átlagéletkor (25-ről 46-47 évre) az agrárforradalom és a jobb orvosi ellátás, a védőoltások bevezetése miatt.

Jelentős méreteket öltött az urbanizáció is. Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam Európa, míg Boston, New York, Chicago Amerika vezető városaivá váltak. A városiasodás hatására megnőtt az elszegényedés mértéke. Nagy volt a lakáshiány is. Gyakran 10-12 ember élt egyetlen lakásban. A munkásokat embertelen körülmények között dolgoztatták. 10-12 órás munkaidő volt, nem adtak hétvégét és betegszabadságot. Terjedt a deviáns viselkedés (bűnözés, alkoholizmus, prostitúció)

Gyökeresen átalakult a társadalom. A XIX. századtól kezdték el használni az osztály fogalmát. (Egy osztályba az azonos társadalmi helyzetű emberek tartoznak, akiket közös érdek mozgat és közös kulturális vonások jellemeznek.) A társadalmat két osztályra tagolják: 1; akik a termelőeszközöket birtokolják (gyárosok, banktulajdonosok, bányatulajdonosok, nagybirtokosok) Őket összefoglaló néven burzsoáziának nevezzük. 2; Akik a termelőeszközöket működtetik (munkások, parasztok, napszámosok. )Összefoglaló nevük a proletariátus.

Mindkét osztály differenciálódott, megjelent a középosztály (közép- és kisvállalkozók, önállóan gazdálkodó parasztok, hivatalnokok, értelmiség) Ez a réteg nem rendelkezett nagy vagyonnal, de biztonságos megélhetése volt. Ők voltak a polgári demokrácia fő támogatói.

A munkásság is két rétegre tagozódott. A fehérgallérosok adták a munkáselitet. Ők nagyon jólképzett, szinte nélkülözhetetlen munkások voltak. Jó fizetésük volt és biztosan meg tudtak élni. A másik csoportba az ún. kékgalléros munkások tartoztak. Ezek segédmunkások voltak, akik képzetlenségük miatt állandó létbizonytalanságban éltek, bármikor elbocsáthatták őket.

Kezdetben a munkásoknak nem voltak politikai jogaik, de a szervezkedések miatt az államhatalom kénytelen volt engedni követeléseiknek. Kezdetben ösztönös megmozdulások voltak (géprombolás), de sor került fegyveres felkelésre is. (1831 és 34-Lyon; 1844-Szilézia) Az 1820-as években megjelentek az első szakszervezetek.

Az 1830-as években bontakozott ki a chartizmus. Ez volt az angol munkások első önálló mozgalma. Céljaik közé tartozott az általános titkos választójog megszerzése, egyenlő lélekszámú választókerületeket akartak létrehozni, különböző jóléti intézkedéseket követeltek. Újságot is alapítottak, mely az Észak Csillaga címet viselte. Követeléseiket összegyűjtött aláírásokkal együtt tárták a parlament elé.

Az első ipari forradalomhoz kapcsolódott az utópista szocialisták megjelenése is. Ide tartozott Sanit-Simon, Charles Fourier (falanszter-elmélet) és Robert Owen. Olyan elképzelésekkel léptek fel, melyek abszolút megvalósíthatatlanok voltak, ezért hatásuk nem jelentős.