14. globális problémák

14.

Változó világ, globális problémák

tetelbazis.hu

20. század - második ipari forradalom

A 20. században olyan mennyiségi és minőségi változások következtek be ember és környezete kapcsolatában, amelyek vetekszenek a teljes addigi történelem valamennyi változásával.

     Óriási mértékben megnőtt a beépített terület: utak, repülőterek, ipari létesítmények, raktárak, vezetékek, autópályák a kiszolgáló létesítményekkel. Mindez a sűrűn lakott országokban szétszabdalta a természet maradványait.

     Világméretekben is csökkent a természetes élővilág élettere, a fajok kihalása felgyorsult.

Az élővizekben – beleértve a tengereket is – a túlhalászás egyre gyakoribb, a halak populációi nem tudnak regenerálódni, egyes fajok kipusztulnak.

Az erdők túlzott kitermelése, különösen a 20. század második felében felgyorsuló esőerdő-irtások a Föld leggazdagabb élővilágát tizedelik meg.

A lejtős területeken a túllegeltetés vezethet a talaj pusztulásához, s ennek következtében a növényzet degradációjához.

Félszáraz környezetben a szakszerűtlen öntözések a talaj elszikesedéséhez vezethetnek, ami egyes fajok pusztulását eredményezheti.

Az intenzív mezőgazdasági termelés számos vegyszer használatát teszi szükségessé. A növényvédő szerek nem mindig csak azokra az élőlényekre hatnak, amelyektől meg kívánjuk védeni a termést, hanem sokszor másokat is elpusztítanak. A táplálékláncok egyensúlyának megbontásával áttételes pusztító hatások is érvényesülhetnek.

Mindezek eredőjeként évente kb. 6000 faj tűnik el a Földről, s ezzel a földtörténet legnagyobb kihalásával vetekszik az ember okozta fajpusztulás.

     A 20. század tudományos és technikai fejlődése minőségileg új energiaforrás felfedezéséhez és alkalmazásához vezetett à nukleáris energia - radioaktivitás

Az atomerőművek a baleseteket leszámítva is komoly gondot jelentenek a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése miatt.

Minél alacsonyabb rendű egy élőlény, annál ellenállóbb a radioaktív sugárzással szemben. Vagyis az ember a legveszélyeztetettebb élőlény a Földön.

     A 20. század meghatározójává az kőolaj és a földgáz vált. Ezek sokoldalúan fölhasználhatók, nemcsak energiahordozóként váltak be, hanem vegyipari alapanyagként is.

Kitermelésük, szállításuk környezetszennyezést, környezetpusztítást okozhat à tengerszennyezés (tartályhajó baleset), olajvezetékek megsérülése = állatok pusztulása, talaj, talajvíz szennyeződése

Elégetésük szén-dioxidot és egyéb szennyező anyagokat juttatunk a légkörbe.

     Közlekedés  à szárazföldi: utak, amelyek feldarabolták az élővilág életterét

                                 à vízi: vízszennyezés à állatokra veszélyes

                                 à légi: légszennyezés és közvetlen veszély a madarakra

     A 20. század a vegyipar százada. A műtrágyáktól kezdve, a növényvédő szereken és gyógyszereken át a műanyagokig elképzelhetetlenül széles a skála.

A környezetbe került vegyszerek számos gondot okoztak éa okoznak az élő, sőt az élettelen rendszerekben is.

A kémikusok előtt új feladat áll: a környezetbarát és emberbarát vegyipar megvalósítása

20. század gazdaságának hatása a bioszférára:

- mezőgazdaság:

▪ iparszerű:

         Műtrágyák         à N és P vízbe jutva eutrofizálódást okoz - kultúreutrofizáció

                           à a talajvíz és több esetben a felszíni vizek elszennyeződését okozták, vagy a talaj savanyúságának fokozódásához járultak hozzá

         Növényvédőszerek à nem elég szelektívek, nem csak a célfajra hatnak;

                                             DDT a táplálékláncon végig haladva az élelmiszerekbe került, az emberi zsírszövetekben felhalmozódtak, s koncentrációjától függően kisebb-nagyobb egészségi ártalmakat okozott

         Benzin- és dízelmotor à olajjal és fémekkel szennyezik a talajt

▪ trópusi területek mezőgazdasága:

         Erdőirtás – célja: területnyerés

         Talajpusztulás – lejtős területek művelés alá vonása következtében

- energiatermelés, ipar és közlekedés:

         London-típusú szmog (oka: fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű SO₂ és korom + inverziós légállapot télen) – redukáló szmog, Los Angeles típusú szmog (nyáron erős napsugárzás + nitrogén-oxidok és szénhidrogének) – oxidáló (fotokémiai) szmog à emberi egészséget károsítja

         Kén-dioxid és nitorgén-oxidok leülepedése: száraz ill. nedves svas ülepedés à környezet elsavasodása à dél-svédországi tavakban élőlények elpusztulása, 1970-es években kezdődő, szinte egész Európára kiterjedő erdőpusztulásban is jelentős szerepet játszott

         Tengerek szennyezése: Normális (balesetmentes) körülmények között is jelentős mennyiségű olaj kerül a vízbe a hajók dízelmotorjaiból, a tartályhajók ballasztvizének ürítésekor, továbbá a töltőszivattyúk és vezetékek tömítési hiányosságai miatt. Szaporodtak a tankhajóbalesetek, amelyek a parti vizekben nemritkán ökológiai katasztrófát okoztak.

A tengerek szennyezését növelte a partokra telepített ipari üzemek és a szárazföldről a folyók közvetítésével érkező szennyező anyagok is.

A globális környezeti krízis kialakulása

A 20. század közepén világszerte egyre gyarapodtak a környezeti problémák, globális problémává vált környezetünk állapota. Környezeti krízisről kezdtek beszélni, a környezeti krízis létrejöttének okaiként a következőket nevezték meg:

1. demográfiai robbanás (Ma 6,7 milliárd a népesség, 2030-ra az emberiség létszáma elérheti a 8,5 milliárdot.)

2. ipar fejlődése

3. mezőgazdaság kemizálása

4. ökológiai-környezetvédelmi tudatosság hiánya.

Az emberiség hatása a bioszférára a létszámának és technikai eszközeinek fejlődésével egyre inkább növekedett.

Mára az ember a bioszféra fő alakítójává, pontosabban legfőbb és leghatékonyabb károsítójává, rombolójává vált. A bioszféra károsítása azonban visszahat az ember fennmaradására is. Az emberiségnek a fennmaradása szempontjából olyan problémákkal kell szembenézni, mint

- a növekvő létszámú emberiség élelemmel való ellátása,

- a fosszilis energiaforrások kimerülése,

- a légszennyeződés,

- az üvegházhatás,

- a savas esők,

- az ózonpajzs gyengülése,

- a kemizáció káros következményei,

- a trópusi esőerdők kiirtásának hatásai,

- az édesvízkészletek és a tenger elszennyezése,

- a termőtalajok eróziója,

- az elsivatagosodás,

- a diverzitás csökkenése.

A globális környezeti válság az 1970-es évek elején tudatosult elsőként a Római Klub tevékenységének következtében, majd az 1972-es Stokholmi konferencia után. A Római Klub 1900-tól 2100-ig modellezte a következők alakulását:

- népszaporulat

- nyersanyagellátás

- termelés (ipari és mezőgazdasági)

- környezetszennyezés