4. A kiválasztó szervrendszer egészsége

4.

A kiválasztó szervrendszer egészsége

tetelbazis.hu

A kiválasztás szervrendszerének feladata a belső környezetből a bomlástermékek, valamint a felesleges mennyiségű víz és só eltávolítása. A sejtek által termelt bomlástermékek a szövetek sejt közötti folyadékából a vérbe kerülnek és a keringés szervrendszere szállítja a bomlástermékeket a kiválasztás helyére, ahol a bomlástermékek és sók tömény oldata, vizelet képződik.

A vérből a vizeletet a vese állítja elő:

-                     első válogatás szűréssel: vérnyomás és többletnyomás, féligáteresztő hártya;

-                     második válogatás visszaszívással: hosszú csőrendszer,

-                     egyes anyagok visszajuttatása a csőbe,

-                      

A kiválasztás szervrendszerének részei:

-                     kiválasztás –vese,

-                     elvezetés – páros húgyvezető,

-                     tárolás – húgyhólyag, reflexes, de felülszabályozható az ürítés,

-                     kivezetés – húgycső.

A vese páros szerv. Vesekapu: itt lép be a veseartéria, és itt lép ki a véna, valamint a húgyvezető. A velőállomány hosszanti csíkozatot mutató vesepiramisokból és a közöttük lévő oszlopokból áll. A vesepiramisok csúcsa a veseszemölcs, ez a vesekehelybe nyílik. A vizelet a veseszemölcsön át csöpög a vesemedencébe. A Nefron a vese kéregállományában egy hajszálerekből álló érgomollyal kezdődik, amelybe egy vastagabb ér vezet be, vékonyabb ki. Az érgomolyból kipréselődő szűrlet a Bowman-tokba kerül, ez a kanyarulatos csatornában folytatódik. Az érgomoly és a Bowman-tok együttes neve Malpighi-test. A kezdeti szakaszban, még a kéregállományban található egy hajtű alakú rész, ez a Henle-kacs, a velőállomány piramisait alkotja. A kanyarulatos csatorna távolabbi szakasza a gyűjtőcsatornába torkollik, amely a vesepiramisokon áthaladva a veseszemölcsön nyílik. A Malpighi-test feladata a szűrés (filtráció). Az érgomoly hajszálereinek laphámján át képződik a szűrlet. A kanyarulatos csatorna kezdeti szakasza minden hasznosítható anyagot igyekszik visszaszívni (reabszorpció). A cukor és a sók (hidratált ionok) aktív transzporttal mozognak, a víz passzív transzporttal követi őket.

A Henle-kacsnak a sejtek közötti folyadék koncentrációgradiensének kialakításában van szerepe. A vese velőállományának vesepiramisaiban a sejközötti folyadék koncentrációja a kéregtől a vesemedence felé folyamatosan nő. A tömény vizelet létrehozásának elengedhetetlen feltétele a koncentrációgradiens megléte. A vesepiramis vesemedencéhez közeli részén tehát a sejtközötti folyadéknak a vizeletnél is sokkal töményebbnek kell lennie. A Henle-kacs két hajtűszerűen egymás mellett futó ága az ellenáram elvén működik, így viszonylag kis energiabefektetéssel nagy koncentrációkülönbséget tud létrehozni.

A kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszán fakultatív visszaszívás folyik: azok az ionok szívódnak vissza, amelyekből a vérben kevés van. A vizelet kémhatása itt is szabályozható. A gyűjtőcsatorna fala a végső vízvisszaszívás helye, itt szabályozható a vizelet töménysége. Ahogy a gyűjtőcsatorna áthalad a vesepiramison, az őt körülvevő egyre töményebb sejtközötti folyadék fokozatosan kiszívja a vizet a csatornából, így a gyűjtőcsatornában maradó vizelet egyre töményebbé válik, ennek következtében tömény vizelet ürül. diurézis: vizeletelválasztás. A húgyhólyag citrom alakú, a medence alsó részében, a szeméremcsont mögött található, telten a szeméremcsont felett tapintható. Nők hólyagjára felülről és hátulról kissé ráhajlik a méh, a férfiak húgyhólyagja alatt közvetlenül a dülmirigy, azaz a prosztata található, amelyet a húgycső is átfúr. A húgyhólyag fala az üreges szervekre jellemző felépítésű: hám – kötőszövet – izom – kötőszövet - nyálkahártya. A hólyag belső hámrétege egy speciális hámtípus, az urothelium, amelynek szorosan záródó sejtjei hol széthúzódnak esernyő alakban, hol vastag hengerhámhoz hasonló képet mutatnak. A hólyag 3-4 dm3 térfogatú 2,5 dm3 már vizelési ingert vált ki.

A húgyhólyagból a vizeletet a húgycső vezeti a külvilágba. A húgycső hossza férfiaknál 25-30, míg nőknél 4-5 cm.

Az egészséges vizelet szalmasárga, átlátszó, húslevesre emlékeztető szagú, az állott vizelet ammóniaszagú. A vizeletben található szerves anyagok: karbamid, kreatin, húgysav; szervetlen anyagok: só, kalcium, magnézium, kálium, foszfor, kén. A vizelet napi mennyisége 1,5 liter (4-5 alkalom).