1.

A nagy földrajzi felfedezések

1.) Előzmények

- az európaiak kedvelték az ázsiai árucikkeket (pl. selyem, textil festőszerei, keleti ékszerek stb.) leginkább nélkülözhető luxuscikkek

- a keleti fűszerek a tartósítás miatt már fontosabbak voltak

- ezen kívül a pénz is csökkent Európában hiszen ezzel fizettek a keleti kereskedőknek

- mindig is körülményes útvonalakon lehetett a keleti árucikkekhez jutni, télen alig

- a XV. századtól a keletről nyugatra irányuló távolsági kereskedelmet a Török Birodalom vámolta meg à vállalták a kereskedők vagyon- és személyvédelmét - biztonságos utak

- a kereskedelem hasznán a szultán csak Velencével osztozott

2.) Portugál és spanyol felfedezések

- Velence kereskedelmi fölénye ellen először Portugáliában tettek lépéseket

- előnyösebb utakat kerestek Kelet értékei felé

- kifejlesztettek egy új hajót a karavellát és használták az araboktól átvett iránytűt + más csillagászati műszereket is, hajósiskolákat alapítottak

- ismerték azt az elméletet hogy nyugat felé hajózva el lehet érni Ázsiát. de kockázatosnak tartották ezt az ismeretlen útvonalat - az afrikai part mentén próbáltak eljutni Indiába

- 1487-ben Bartolomeu Diaz elérte az Afrika déli csücskét jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az útvonalon eljutott Indiába

- a portugálok nem törekedtek a felfedezett területek leigázására, megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével

- árucikkek: indiai bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, nemesfém, drágakő - fellendítette az ország gazdaságát, Lisszabon forgalmas kikötővé vált

- Kolumbusz Kristóf itáliai tengerész látta megvalósíthatónak azt a tervet, hogy nyugat felé hajózva elérheti Indiát - a portugál király túl kockázatosnak találta

- a spanyol királynő 3 hajó kiállításával támogatta Kolombuszt

- 1492 augusztusában indult el 150 fős legénységgel - 1492 október 12.-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához - San Salvador + felfedezte Kubát és Haitit

- még 3 utat tett - felkutatta Közép-Amerika partját

- élete végéig azt hitte hogy Indiába jutott

- az új világrész első leírója Amerigo Vespucci volt - utána nevezték el Amerikának (sokáig csak „Újvilág”)

- Spanyolország és Portugália versengett a felfedezett területek birtokbavételéért - 1494-ben a pápa közvetítésével aláírták a tordesillazi szerződést - kettéosztotta a földgömböt

3.) Spanyol gyarmatosítás

- Kolombusz és az őt követő spanyolokat is az aranyláz kerítette hatalmába

- először hangoztatták, hogy a bennszülöttekhez szeretettel kell közeledni - senki sem tartotta be

- az Újvilágba érkező kincsvadászok és kalandorok ugyanúgy mint a királyi megbízásból érkezők

- megkezdődött az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorba süllyesztése és földjük teljes kifosztása à a spanyol gyarmatbirodalom megszervezés

- a spanyol conquistadorok alkirályságokba szervezték az új területeket

- az egyház is követte a felfedezőket rövidesen - hittérítés

- az arany- és ezüstbányák megtalálásával megindult a nemesfém-szállítás Spanyolországba

- a bányászatot föllendítette, hogy a XVI. század közepén felfedezték az amalgámozást

- az indiánok nehezen bírták a rájuk kényszerített munkát - tömegével pusztultak

- a munkaerő-veszteséget a gyarmatosítók afrikaiak behozatalával pótolták

- inhumánus körülmények között több mint 250 ezer fekete került Afrikába a XVI. században

- idővel fontosabbá váltak azok a növények amelyeket az amerikai ültetvényeken termeltek pl. cukornád, rum, gyapot, dohány

- később vált fontossá a burgonya, a kukorica, a papri és a pari

4.) Magellán

- a fölfedezők eredményein felbátorodva egy portugál hajós Fernando Magellán 5 hajóval világ körüli útra vállalkozott

- 1519-1522-ig tartott az út

- Kelet-Ázsia szigetein Megellán bennszülöttekkel való csatározásban életét vesztette à tengerészei vitték haza a hírt hogy a Föld valóban gömbölyű.

5.) A kereskedelmi útvonalak átrendeződése + gazdasági hatások

- a felfedezések után kialakult a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem

- a kereskedelmi úthálózat átrendeződött

- az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken a kereskedelem gazdaságilag lényegesen fontosabbá vált

- a gazdasági kapcsolatokat Európa uralta (élén Spanyolország és Portugália)

- nemesfém-bőség lett Európában à visszaesett a nemesfémekből vert pénz értéke - az árukért több pénzt kellett fizetni

- ezt a folyamatot árforradalomnak nevezik - az XVI. században megnövekedett Európa népessége - élelmiszerigény is - nagy szükség a mezőgazdasági termékekre - nyugat peremvidékeinek kedvezett pillanatnyilag

- Spanyolország és Portugália nem látták szükségét az iparfejlesztésnek - gazdaságukat hamarosan megelőzték azok a nyugat-európai országok amelyek az ipar fejlesztésével próbáltak talpon maradni

- rájöttek hogy az új területek hatalmas felvevőpiacot jelentenek

- céheket felváltották a manufaktúrák (munkafeladatokat részfeladatokra osztották)

- a haszon reményében befektetett értékeket tőkének nevezzük, az ilyen tevékenység pedig tőkés vállalkozás

- új társadalmi réteg: a tőkések

- hosszú távon csak azok a területek maradhattak meghatározó gazdasági tényezői a világnak ahol előrehaladt a polgárosodás, fejlődtek a manufaktúrák, a technika, erősödtek a tőkés vállalkozások, és megindult a városiasodás

- ilyen területek voltak: Észak-Itália, Németalföld és Franciaország