13.

Karinthy Frigyes

1887-1938

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira[1].

1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

1914-ben vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.

A Tanár úr kérem műfaja novella szerű humoreszkek sorozata.

A könyvben ábrázolt világ nagymértékben megváltozott, de a diákok helyzetei, gondolatai még ma is ismerősen hatnak. A gyermekkori éveit eleveníti fel az író és a gyermekkori csínytevéseket.

A tanárokat humoros, szigorú embereknek írja.

Reggel hétkor:

Az alvó gyereket ébreszti a vekker, miszerint fel kell kelni. Ő ezt figyelmen kívül hagyja és próbál indokot keresni, hogy ne kelljen neki felkelni. Magába felsorolja az órákat de rájön hogy még a háziját se fejezte be. Egyszer csak azt veszi észre hogy ott áll mellette Mákossy tanár úr és felelteti. Magyarország határait kellet elmondania, de Szerbiával meggyűlt a baja. Próbált kifogást keresni hogy ő tudja csak elfelejtette. Majd hirtelen a Magyarország határához érkezett ahol ágyútüzér lett és neki kelet megvédeni Magyarországot a szerbektől. Csak egy bajvolt nem tudta hol van Magyarország határa és Szerbia határa. Mivel nem húzta ki tussal a határokat. Majd a tanár úr üldözni kezdi, és ő Erzsiért siránkozik. Majd hirtelen felkell .Hiszen már 8 óra volt!!!!!

Elkéstem:

Elmondja, hogy mit kell minden nap megtennie. Most mivel első óra mennyiségtan fél ,hogy felelnie kell. Bemutatja tanárát, akinek szerinte lelke mélyén kóros tünetei vannak.

Második órája mértani rajz ebből is hiányzik sok dolga, mint például a szépia a görbe lénia és a gumigutti. Magyarból még csak a felét nézte át Vörösmarty nyelvszépségeit. Gyorsan átgondolta a teendőket majd nekilátott elkészíteni útba, az iskolába átnézte Vörösmarty nyelvszépségeit. Majd mikor odaért nem látott senkit a folyosón és ez csak egy dolgot jelenthetett, ELKÉSET. Büchner odasziszegte neki, hogy beírták a naplóba, és hogy felelnek.

Eladom a könyvem:         

 Az úton ballagott a diák az apjával és a nagynénéével az új könyvekkel. Megérkeztek az utcába. Már megismerte a diák az antikárusról. Régi könyvét akarta eladni melyet régen 2 korona 70 filéért vettek. Bár most már használt is volt hiányzott több lapja a csontváz ábrájához egy kalapot és egy pipát rajzolt. A 176. oldal nem volt meg, a térkép helyén egy ötszög alakú lyuk volt. Viszont ha fél szemel nézve elég rendes könyvnek látszott.

Majd megpillantotta a boltba az öregembert, aki az eladó volt. Az öregember közbe tárgyalt valakivel .A diák odaadja az öregembernek a könyvet aki megvizsgálja, majd ledobja a pultra.

Az öregember szerint szakadt volt és régi. A diák vad daccal védte könyvét  miszerint ezt használják a gimnáziumba is. Majd hozzátette hogy oda adja harmincért is, majd két perc múlva azt mondta az öreg, hogy legyen negyven. Ebből még egy mozijegy se telik ki. Majd felajánlotta vadonatúj stilisztikáját. Ezért 1 korona 60 fillért adott. Már tudta a eladónak nem a könyv kellet hanem a stilisztikája. Nem baj. Majd holnap vissza vásárolja biztatta magát a diák,majd elmegy hajósinasnak.

A jó tanuló felel:

A jó tanuló Steinman ő ül középen az első padba. Ezt a nevet minden fiú apja ismeri.

Steinman olyan szavakat tud, amit mások még nem is halottak. Még amit ők is tudnak azok közül  is a legbiztosabb Steinmané. A tanár bejött mindenki tudta mi következik most. Mindenki átnézi a füzetét és megbújik. Most a tanár őt hívta ki felelni. Steinmant. Steinman kimegy a táblához és letörli, míg a tanár a feladaton gondolkodik. Először a tanár egy kúpot akart feladni,de inkább egy csonka gúlát adott fel. Steinman ezt is tudta. Röviden tő mondatokba beszéltek. A jó tanuló illedelmesen, szelíden ült le. A következő percben figyelmesen figyeli a következő tanulót. Tisztába van azzal mekkora butaságot mond a felelő.

A rossz tanuló felel :

Mikor kimondták a nevét már tudta hogy ő fog felelni. Már este is ezt álmodta. Mikor Kiment a táblához már tudta mi lesz a jegye. Lassan írni kezdte az egyenletet. Amivel csak tudta húzta az időt. Majd elkezdett magyarázni és mi után nem szakította félbe senki megállt.

Látta, hogy a tanár már írja a naplójába a feljegyzést. Majd egymás után ismételte a diák, hogy ő készült.