7 - nyelvjárások

7.

Nyelvváltozatok, a nyelv vertikális tagolása

A magyar nyelvnek azt a változatát, amit normának tekintünk, köznyelvnek hívunk.

Van ezenkívül még sok változata a nyelvnek.

horizontális	} nyelvváltozatok	tájnyelvek, nyelvjárások (dialektusok)
vertikális		szakmák, érdeklődési területek, korosztály

Életkor szerinti

gyermeknyelv: 1-2 éves kor àkésőbb is vannak nyomai

amikor a gyerek tanulja a nyelvet

egyéni hangalak, gyermeketimológia (pl.: majomméz), analógiás szóképzés (pl.:

éntől), nehezebb hangok elkerülése (pl.: nadrágànarrág)

diáknyelv: iskolába kerüléskor

inkább közösségi

célja: megkülönböztetés, könnyítés, egyéniség és humor megmutatása

hangnem: humoros, ironikus, gúnyos

jellemzői: sok szórövidítés, egyéni szókincs (gyorsan változik)

szleng: fiatal felnőttek nyelve

főleg munkahelyeken beszélik, inkább férfiak, inkább fiatalok

célja: elkülönülés, szellemesség kifejezése

hangnem: humoros, ironikus, gúnyos, bensőséges

szívesen vesz át szavakat az argóból

Szaknyelv

Minden foglalkozásnak megvannak az egyedi szakkifejezései. Szókincsben tér el a

köznyelvtől.

zsargon: Nem a szakmai közönség előtt használja a szaknyelvet, vagyis szinte biztos,

hogy nem fogják érteni.

argó (tolvajnyelv)

célja: az abszolút elkülönülés, titkosság

fokozatosan titkosul befelé haladva

bakanyelv:

sorkatonák nyelve

szókincsben tér el, kihalóban van  - szaknyelvvé válik

nagyon nyers, alpári

hobbi nyelv. érdeklődéshez kötődnek a szavak

Nyelvjátékközösség

egy-egy baráti társaság szókincse

baráti kör, család vagy akár 2 barát között is

5 - nyelvrokonság

5.

A magyar nyelv rokonsága

tetelbazis.hu

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik. Azon belül a finnugor ágba.

1.       Délibábos nyelvrokonítások

XV-XVI. század	·         héber
XIX. század I. fele	·         mi vagyunk az ősnyelv
XIX. század II. fele és vége	·         török-altaji nyelvrokonság ·         magyar mitológia alátámasztja ·         génállományunkban is jelen vannak az altaji gének
XX. század I. fele	·         japán, német rokonság
	·         angol rokonság
1950-es évek	·         sumér rokonság ·         az is agglutináló nyelv ·         nincs szabályos hangmegfelelés érvényesülése

2.       Az ugor szétválás okai

Felmelegedés történt akkoriban. Aki ott maradt az állattenyésztésre tért át. A másik ág meg

északra vonult, hogy továbbra is tudjon földet művelni.

3.       A nyelvrokonság kutatói

·         Sajnovics János

XVIII. század vége: 1769

jezsuita szerzetes volt

Norvégiába ment a rend és Mária Terézia kérésére

Napfogyatkozást kellett megfigyelnie

A lapp nyelvet vizsgálva azt hasonlónak vélte

1770: A magyar és a lapp nyelv rokonságáról

·         Gyarmathi Sámuel

folytatja a tanulmányt; hozzáteszi a finn és az észt nyelvet is

·         Reguly Antal

néprajztudós

1843-ban keletre utazik

obi-ugorok folklórját gyűjti

·         Budencz József

XIX. század vége

tudományosan vizsgálja a nyelvrokonságot

4.       Az uráli nyelvcsalád

Nyelvrokonság bizonyítékai

- összevető nyelvvizsgálat: szókészlet és nyelvtani rendszer

1. SZÓKÉSZLET ÖSSZEVETÉSE

-          alapszókincs vizsgálata (nem a mai szókincs szavai)

·         számok elnevezései

·         rokonsági viszonyok

·         testrészek

·         egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék

·         egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek

·         természeti jelenségek, domborzati formák nevei

·         állat-, és növénynevek

·         korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezések

-          fontos a szabályos hangmegfeleltetés – a tendenciaszerűen változó hangok megléte

finn	magyar	finnben az elöl lévő „k” a magyarban „h”-ra változik
kala	hal
kolme	három
kata	ház

  

finn	magyar	finnben a „t” a magyarban „z”-re változik
kete	kéz
vete	víz

2. NYELVTANI RENDSZER

-          a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság

-          körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)

-          hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én->látom)

-          birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)

-          határozó ragok - -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)

-          többes szám jele -k

-          jelző megelőzi a jelzett szót

6 - nyelvemlékeink

6.

A nyelvemlékek

1.       Típusai

· szórvány emlék:

 idegen nyelvű szövegben elszórva magyar szavakat találhatunk

latin, görög, arab, perzsa szövegekben

elsősorban tulajdonnevek és földrajzi nevek kerültek bele ezekbe a szórványemlékekbe

· glossza

A szerzetesek a kódexekbe megjegyzéseket írtak

·         internália: sorok közé írt

·         marginália: margóra írt

pl.: Gyulafehérvári sorok (XIV. század eleje)

· Szószedetek, szótárak (csak pár szó szótára)

néhány latin szó magyar jelentését leírták

· szövegemlékek

·         vendégszöveg: idegen nyelvű kódexben egy-egy magyar oldal található

·         teljes magyar kódex

2.       Korszakolás

X. századig: nyelvemléktelen kor

nem volt addig írott nyelvemlékünk

X. század után: nyelvemlékes kor

nehéz őket kutatni, mert nem volt még köznyelv és irodalmi nyelv

minden szerzetes a saját nyelvjárásán írt

nem volt egységes helyesírás, a szövegek különböző helyesírással íródtakà akár egy

szövegen belül is eltérhetett a helyesírás

többféle olvasata van a szövegeknek

3.       Szórványemlékek

· Bíborban született Konstantin görög császár: A birodalom kormányzásáról

X. század környékén született a mű

görög nyelvű szöveg

Álmos, Árpád, Tas, Üllő, Levedi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Etelköz, Levédia, Tisza,

Maros, vajda, gyula

· Tihanyi apátság alapítólevele

műfaj: oklevél, nyelve: latin, keletkezés: 1055 (I. András adta ki)

célja: az apátság alapító okirata, melyben felsorolják az apátságnak adományozott birtokrészeket

ma a pannonhalmi apátságban őrzik. Kb. 50 magyar szó található a szövegben (egyenkét, párban és egy fél mondat)

„feheruuaru rea meneh hodu atu rea” - Fehérvárra menő hadi útra

nyelvi jellemzés:

- a toldalékok még névutók

még nem agglutinálódtak

- hoduèhadi à nyíltabbá váltak azóta a magánhangzók

- atuèút à a tővéghangzó lekopása

- feuèfő à kettőshangzó (diftongus) à egy hosszú

4.       Szövegemlékek

· Halotti Beszéd és Könyörgés

Keletkezés: 1200 környékén (1192 és 1195 között pontosabban)

Ez egy vendégszöveg. Egy latin nyelvű kódexben található, aminek a neve Pray-kódex. Ez

egy liturgikus könyv. Bencés szerzetesek készítették. Közép-Dunántúlon, majd különböző

kolostorokban használták. Pozsonyban fedezték fel. 1800-ig utazgatott a könyv.

1770-ben fedezte fel Pray György Pozsonyban. Ez a legkorábbi szövegemlékünk. Az

egész uráli nyelvcsalád legelső emléke.

1813: átszállították az Országos Széchenyi Könyvtárba

A szöveget egy pap mondhatta a temetésen

Két részből áll:

-          halotti beszéd 26 sor

-          könyörgés 6 sor

Közvetlenül a szöveg mellett megtalálható a latin eredeti is. A beszéd elég szabad fordítás,

de a könyörgés pontos.

A magyar költői eszközökben gazdagabb, mint a latin.

Van a szövegben egy figura etimologica: halálnak halálával holsz

az eredetiben két szóból állt, a magyarban viszont háromból

Nyelvtani jellemzők:

·         nyíltabbá válás

·         diftongus eltűnése

·         igeidők àtöbb igeidő létezett a latin nyelv hatása miatt

·         kerekebbé válás

·         igekötők külön

·         toldalékok még névutók

·         alanyi és tárgyas ragozás

14. Varró Dániel

14.

Varró Dániel

(1977- )

Mai magyar költő, műfordító.

Élete

·     1977. szeptember 11-én született Budapesten.

·     Első verseit 12 éves korában írta, a XII. kerület - Németvölgy lakója és a "Mackós" iskola tanulója volt.

·     Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban.

·     Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt.

·     1999- óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja.

Munkássága

·     Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban.

·     Első költői sikerét - a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint - tizenkét évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje).

·     Három önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője (például: Állatok a tubusból: festészeti album, Alföldi Róbert válogatása, Lackfi János, Tóth Krisztina, Varró Dániel verseivel gazdagítva).

·     Első kötete, a Bögre azúr 1999-ben, 21 éves korában látott napvilágot.

·     Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény, 2003-ban jelent meg.

·     Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében jelent meg.

·     Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára.

·     Színházi munkái:

·     A csoda (Pavel Chmiral bábjátéka alapján, Budapest Bábszínház, 2001)

·     A brémai muzsikusok (librettó Csemiczky Miklós meseoperájához, 2003)

·     Túl a Maszat-hegyen (Presser Gábor zenéjével, Budapest Bábszínház, 2005)

·     Vesztegzár a Grand Hotelban (Hamvai Kornéllal közösen, Nemzeti Színház, 2008)

·     Fordításai:

·     William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett

·     A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)

·     Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)

·     William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)

·     Díjai:

·     József Attila-díj 2005

·     Bárka díj 2003

·     Az Év Gyermekkönyve díj 2004

·     Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2007

·     Computer Spieler-díj 2009

Stílusa

·     Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse.

·     Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között.

·     Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével.

·     Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel.

·     Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés.

·     Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst.

·     Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos hatása.

·     Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és az imitáció is.

·     Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Bögre azúr (1999)

·     A kötet három versciklusból áll:

·     Tavaszi leves, tészta, mák: 15 verset tartalmaz

·     Ki elmúlt 21: szintén 15 verset tartalmaz

·     Változatok egy gyerekdalra: eredetileg 7 verset tartalmaz, de a hatodik vers 12 versből álló versciklus, így ez a ciklus 18 verset tartalmaz valójában.

·     Ebben a kötetben a verselési technikák bámulatosan sokszínű használata jellemző, és nem maradnak el a klasszikus költői technikák sem.

·     A költői szerep megváltozását tudatja önmagával és az olvasóval is. A költőnél a vers nem egy kivételes pillanatban támadt isteni ihlet szülötte, hanem sokkal inkább a nyelvvel és a poétikai értékekkel való játék vagy küzdelem eredménye, ahol a formaérzéknek és a nyelvteremtő erőnek kulcsszerepe van.

·     Őszi szonett:

·     A cím téma és műfajmegjelölő is egyben.

·     A címmel utal Verlainre, aki hasonló címmel írt dalt: Őszi chanzon.

·     Kisszerű téma jelenik meg: egy olyan őszi nap, mikor nappal is sötét van – ennek okát humorosan írja le: „az Úr kihörpölé arany sörét”.

·     Költői eszközként az ellentétet alkalmazza: pl. fölkél a nap-sötét, az ismétlést variációval: az asztalon először csak egy fanyúl van, majd egy pohár és egy levél is.

·     Rímelése: 1-2 vsz. páros AABB, majd: CCD DEE. Olykor erőltetett a rímelés, kancsal rímként hat az azonos alakú szavak ismétlése. levél, levél, mintha tényleg csak a hanghatás számítana és nem a mondanivaló.

·     Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson:

·     A felütés képtelen ellipszist ír le, amely – ugyan értelmezhetetlen, de – távolról emlékeztet a modern költészeti hagyomány által preferált paradoxonra. (Egyes vélekedések szerint minél zavarosabb egy kép, annál szebb.)

·     Majd egy eseménysor leírása, „leltározása” után („leírod, aláhúzod, kiragasztod, / […] / kihúzod, megtapogatod, de mindjárt / el is teszed, és ráhúzod a cipzárt”) lebegtetésszerű, filozofikus mélységet sejtető megoldással („mikor megnyugszol, akkor veszted el”) zárja le.

·     A tárgy elhallgatása eldönthetetlenné teszi, hogy kimondhatatlan titokról, avagy egy triviális közhely misztifikálásáról van-e szó.

Túl a Maszat-hegyen (2003)

·     Verses meseregény, a Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyvet a szerző nővére, Varró Zsuzsa illusztrálta.

·     Egy ajánlással kezdődik, amely kezdőbetűit összeolvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak.

·     A könyv igen változatos versformákban íródott: nagyrészt Anyegin-strófában, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában, és a tizenkettediket, amely hexameterben.

·     A narrációt rendszeresen tőle eltérő verselésű betétek szakítják meg, amelyek rendszerint egy-egy szereplőt mutatnak be.

·     A történet főhőse egy nyolcéves kisfiú, Muhi Andris, aki elindul meglátogatni óvodai barátját, Maszat Jankát, aki a Maszat-hegyen túl lakik, ahol mindenki maszatos. Útja során számos különös alakkal akad össze: a náthás angol költővel, a Csáléval és az Egyenessel, Turgenyevvel, a burgonyával, a nagy zsiráfmadárral, Makula bácsival, Szösz nénével, a Büdös Pizsamázóval és a Babaarcú Démonnal. Eközben egyre többet megtud a Maszat-hegyet fenyegető veszélyről: a gonosz Paca cár pacákkal akarja elárasztani a békés, maszatos népet. Jankát eközben foglyul ejtik a szélsőségesen tiszta Barbár Takarítók, és meg akarják mosdatni, de Muhi Andris (Lecsöppenő Kecsöp Benő segítségével) kiszabadítja őket. Ezután Paca cár és csatlósa, Pali kalóz ejtik rabul Jankát és Andrist, de innen is kiszabadulnak, hogy végül egy hatalmas csatában küzdjenek meg a cár seregeivel.

·     A könyvet a szerző és Presser Gábor dolgozták fel báb-musical formájában.

Szívdesszert (2007)

·     Új verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia: a kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot.

·     Hétköznapi dolgokat foglal versbe, amelyek nem csak az érintetteknek szólnak, hanem mindenki magáénak érezheti őket.

·     A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik.

·     Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig („hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker/nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter”).

·     Versek csoportosítása:

·     címes versek: tartalomjegyzékben feketével szedve

·     cím nélkül versek: tartalomjegyzékben aranyszínnel szedve, szögletes zárójelben a kezdő sorból szerepel valamennyi; szonettek, s ugyanazt a témát variálják

·     Átok:

·     Negatív, József Attila Nagyon fáj című költeményének utolsó részére utal, de idézi Villont is.

·     Meghökkentő a kemény hang, a vesztes szerelmes szórja átkait a másik félre, ebben az átokban az örök kisajátítás vágya van, ne legyen senki mással boldog az illető.

·     Páros rímelésű hatszor két soros versszakokból áll; a feltételes időhatározói alárendelések a jövőre vonatkoznak.

·     A főmondatot általában a 2. sorba teszi, s szorosan hozzátartozik még egy hasonlítói mellékmondat is, amelyeknek szemléletessége kegyetlenül érzékelteti a szitkozódó lelki fájdalmát.

·     Boldogság:

·     Téma: életkép egy 21. századi szerelmes párról.

·     Az idézett Csokonai, „Kívánhatnék-e többet?” – „S ki boldogabb Vitéznél?”, de Berzsenyi: Osztályrészem c. versét is imitálja: „Kegyes istenimtől / Kérjek-e többet.”

·     Ezzel eléri, hogy a mindennapit különlegessé teszi.