Sziasztok!

Ezt a blogot még a mi osztályunknak csináltam, akikkel 2010-11-es évfolyam voltunk. Az akkori tételek vannak NAGYJÁBÓL összeszedve.
Tekintettel arra, hogy nagy a látogatottság, meghagytam segítségnek. DE! Vegyétek figyelembe, hogy évente változtatniuk kell tanárainknak a tételek pontos tartalmát kb 30-40%-kal!

Remélem azért ha minimálisan is, de segít 1-2 cikk. Jó tanulást! Sikeres érettségit! :)

Noémi

12 .- weimari köztársaság bukása, Hitler hatalomra jutása

A fasizmus hatalomra jutása és a totális fasiszta diktatúra kiépülése Németországban

A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotharingia, Dan- zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is Þ visszavágás gondolata Þ azt az erőt támo- gatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani Þ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet).

A weimari köztársaság

Németországban '19 januárjában parlamenti választásokat tartottak Þ szociáldemokrata-liberális-keresztény centrum összetételű koalíció alapíthatott kormányt. Az utcai zavargások miatt zűrzavaros Berlin helyett a békés kisvárosban, Weimarban ült össze az alkotmányozó nemzetgyűlés ( Þ weimari köztársaság). Az új alkotmány biztosította a polgári dem. szabadságjogokat, ugyanakkor érintetlenül hagyta a demokratikus köztársasággal nem rokonszenvező állami hivatalnoki és bírói kart, a jobboldal bástyájának számító junker nagybirtokot és a hadse- reg császárhű vezérkarát. Az új köztársaság stabilitását súlyosan érintette a háborús kártérítés fizetése (pedig kenyérre is alig volt pénz). A fizetések halogatása miatt '23-ban francia és belga csapatok szállták meg a Ruhr-vidéket, ami országszerte tömegmegmozdulások sorát váltotta ki. Természetesen az új rendszert megdönteni akaró erők sem szűntek  meg, de ezek megmozdulásait - mint pl. a szélsőjobb müncheni puccskísérletét, a "sörpuccsot",  amelyet Adolf Hitler vezetett - még '23-ban leverték és vezetőiket elítélték (Hitlert pl. 5 évre börtönre). '25-ben Paul von Hindenburg lett a választott köztársasági elnök és ez a jobboldal konzervatív szárnyának erősödéséhez vezetett. De ez a jobboldal nem akart együttműködni a szociáldemokratákkal, amely így kiszorult a kormányból.

A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a '23-as Dawes-terv,  ami népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K.-Eu.-i) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: '24-25-ben megindul a termelés növekedése, ‘29-ig mérs. gazd.-i fejl. figyelhető meg.

Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot. Hitler, aki végig- harcolta az I.vh.-t, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd '21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet.

A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkre menetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, un. középpártok befolyása és tekintélye csökkent és a munkásmozgalom is vesztett népszerűségéből. Ugyanakkor a  szélsőjobboldal, az NSDAP befolyása rendkívüli mértékben megnőtt. A nemzeti és szociális követelések demagóg felkarolása a válság idején a munkásság egy részére is hatással volt. Főként azonban a kispolgári és középrétegeket nyerték meg. A hatalmi elit azért támogatta őket, hogy segítségével elkerüljön egy esetleges baloldali fordulatot. Megerősödésükhöz hozzájárult a német munkásmozgalom megosztottsága is. Sem a szociáldemokrata, sem a kommunista párt nem ismerte fel  a fasizmus fenyegető veszélyét. Úgy gondolták, hogy a nácik hatalomra kerülésével lelepleződik demagógiájuk  és  elbuknak.

Az NSDAP hatalomra jutása

A nácik a német nép minden nyomorúságáért a 18-as forradalmat és a weimari köztársaság liberális politikáját tették felelőssé. A párt a versailles-i békeszerződés által kiváltott nemzeti sérelmekre épített. Nem a békeszer- ződés hatályon kívül helyezését, hanem egy Nagynémet Birodalom megteremtését követelte, mely magában foglalná Ausztriát és kiterjedne közép- és kelet- európai területekre is (élettér elmélet). Ennek a tervnek a megvalósítása pedig háború és erőszak nélkül elképzelhetetlen volt.

Hitler a munkásságnak munkaalkalmat és több bért, a parasztságnak földet ígért, a kisiparosokat és a kereskedőket a nagy tőke visszafogásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiséget alkalmazással, a leszerelt tiszteket nagy hadsereg létrehozásával hitegette. Szerepelt programjában a társadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás fejlesztése. A nagytőkét hódító tervekkel és marxizmus kiirtásának ígéretével nyerte meg, de a pártprogram a tömegek meggyőzése érdekében tőke-ellenességet is tartalmazott.

A politikai válság arra késztetett egyes konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a náci pártban találtak megfelelő szövetségesre. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a vezérkar érdekeivel, ezért 1931-ben a banktőke, a Ruhr-vidék iparmágnásai, a junker nagybirtok képviselői, a szélső jobboldali fegyveres szervezetek vezetői,

valamint a vezérkar (a Harzburgi Front) szövetségre léptek az NSDAP-vel. A náci párt ezután fokozott anyagi támogatást kapott, melyet rohamcsapatai növelésére és propagandára fordított.

A párt politikai ereje 1932 közepén érte el csúcspontját, az év második felében megkezdődött az NSDAP hanyatlása. A Harzburgi Front - hogy ezt a tendenciát megállítsa - gyorsan hatalomra segítette a relatív többséggel rendelkező nácikat Þ Hindenburg 1933  januárjában Hitlert birodalmi kancellárrá (miniszterelnök- ké) nevezte ki. Jelentős kormánypozícióik ellenére a nácik egyelőre kénytelenek voltak a hatalmat megosztani  más jobboldali pártokkal, s számolniuk kellett a megosztott, de létező demokratikus és szocialista ellenzékkel is.

A totális diktatúra kiépülése

Hitler kancellárrá való kinevezése után sietve feloszlatták a birodalmi gyűlést és új választásokat írtak ki. Február 27-én leégett a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete, és a gyújtogatással a kommunistákat vádolták. Másnap több tízezer embert tartóztattak le és még aznap rendeletben korlátozták a polgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror jegyében zajlottak le, de a nácik ennek ellenére sem  szerezték meg a szavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30 % szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a kommunistákra leadott szavazatokat, letartóztatta a párt parlamenti képviselőit, majd betil- totta a pártot. Hamarosan erre a sorsra jutott az összes többi párt is, tagjaikat pedig börtönökbe és koncentráci- ós táborokba zárták. Feloszlatták a szakszakszervezeteket és a munkásságot náci irányítás alatt álló munkafront- ba szervezték. Bevezették a munkaszolgálatot, melynek keretében az emberek milliói lényegében ingyen dolgoz- tak az utakon és a katonai építkezéseken. Új agrártörvényt vezettek be, aminek lényege a paraszti gazdaság elap- rózódását akadályozó új öröklési jog volt (, de meghagyta a nagybirtokokat).

Eközben ellentétek bontakoztak ki a párton belül. A meghirdetett "nemzeti forradalom" semmi változást nem hozott a kispolgári tömegeknek, ezért az SA (a nácik félkatonai szervezete) legénysége a szociális ígéretek valóra váltását követelte, ezt azonban csak a monopol tőke és a hadsereg rovására lehetett volna teljesíteni, ez pedig távol állt Hitler terveitől Þ 1934. június 30., “hosszú kések éjszakája”: vérfürdő az SA vezetői köré-  ben. Az SA helyét az SS (védőosztag) töltötte be ezentúl. A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szoro- sabbra  fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg szövetségét. '34-ben, Hindenburg halála után Hitler saját  kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat, '38 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Tudta, hogy vezéri tekintélye megőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szociális ígéretek megvalósítása. Hatalmas közmunka-programot indított el, elkezdődött az autópályák és más nagy létesítmények építése. A munkanélküliség Németországban az évtized végére teljesen megszűnt.

Hitler a '30-as évek közepétől megkezdte a versailles-i békeszerződés felrúgását. '35 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget és megkezdte a légierő (Luftwaffe) kiépítését, '36 márciusában a német csapatok bevonultak a Rajna-vidék demilitarizált övezetébe.

'35 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Ennek eredménye a '36-ban megkötött Berlin-Róma tengelynek nevezett egyezmény, amelynek révén Hitler szabad kezet kapott Mussolinitől Ausztria bekebelezésére, az Anschlussra (1938. március 12-13.). '36-ban Németország Japánnal is szerződést kötött: aláírták az Antikomintern Paktumot, amely formálisan a Komintern ellen irányult, de valójában a világ újrafel- osztására törekvő hatalmak összefogását célozta ('37-ben Olaszország is csatlakozott).

Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláirt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a  túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekin- tette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot “védnökség” (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba.

Az angol és francia vezetés, mely az ún. “megbékéltetési politikát” követve eddig szemet hunyt a német terjesz- kedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a “villámháború” első napján, 1939. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.

7 - nyelvjárások

7.

Nyelvváltozatok, a nyelv vertikális tagolása

A magyar nyelvnek azt a változatát, amit normának tekintünk, köznyelvnek hívunk.

Van ezenkívül még sok változata a nyelvnek.

horizontális	} nyelvváltozatok	tájnyelvek, nyelvjárások (dialektusok)
vertikális		szakmák, érdeklődési területek, korosztály

Életkor szerinti

gyermeknyelv: 1-2 éves kor àkésőbb is vannak nyomai

amikor a gyerek tanulja a nyelvet

egyéni hangalak, gyermeketimológia (pl.: majomméz), analógiás szóképzés (pl.:

éntől), nehezebb hangok elkerülése (pl.: nadrágànarrág)

diáknyelv: iskolába kerüléskor

inkább közösségi

célja: megkülönböztetés, könnyítés, egyéniség és humor megmutatása

hangnem: humoros, ironikus, gúnyos

jellemzői: sok szórövidítés, egyéni szókincs (gyorsan változik)

szleng: fiatal felnőttek nyelve

főleg munkahelyeken beszélik, inkább férfiak, inkább fiatalok

célja: elkülönülés, szellemesség kifejezése

hangnem: humoros, ironikus, gúnyos, bensőséges

szívesen vesz át szavakat az argóból

Szaknyelv

Minden foglalkozásnak megvannak az egyedi szakkifejezései. Szókincsben tér el a

köznyelvtől.

zsargon: Nem a szakmai közönség előtt használja a szaknyelvet, vagyis szinte biztos,

hogy nem fogják érteni.

argó (tolvajnyelv)

célja: az abszolút elkülönülés, titkosság

fokozatosan titkosul befelé haladva

bakanyelv:

sorkatonák nyelve

szókincsben tér el, kihalóban van  - szaknyelvvé válik

nagyon nyers, alpári

hobbi nyelv. érdeklődéshez kötődnek a szavak

Nyelvjátékközösség

egy-egy baráti társaság szókincse

baráti kör, család vagy akár 2 barát között is

5 - nyelvrokonság

5.

A magyar nyelv rokonsága

tetelbazis.hu

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik. Azon belül a finnugor ágba.

1.       Délibábos nyelvrokonítások

XV-XVI. század	·         héber
XIX. század I. fele	·         mi vagyunk az ősnyelv
XIX. század II. fele és vége	·         török-altaji nyelvrokonság ·         magyar mitológia alátámasztja ·         génállományunkban is jelen vannak az altaji gének
XX. század I. fele	·         japán, német rokonság
	·         angol rokonság
1950-es évek	·         sumér rokonság ·         az is agglutináló nyelv ·         nincs szabályos hangmegfelelés érvényesülése

2.       Az ugor szétválás okai

Felmelegedés történt akkoriban. Aki ott maradt az állattenyésztésre tért át. A másik ág meg

északra vonult, hogy továbbra is tudjon földet művelni.

3.       A nyelvrokonság kutatói

·         Sajnovics János

XVIII. század vége: 1769

jezsuita szerzetes volt

Norvégiába ment a rend és Mária Terézia kérésére

Napfogyatkozást kellett megfigyelnie

A lapp nyelvet vizsgálva azt hasonlónak vélte

1770: A magyar és a lapp nyelv rokonságáról

·         Gyarmathi Sámuel

folytatja a tanulmányt; hozzáteszi a finn és az észt nyelvet is

·         Reguly Antal

néprajztudós

1843-ban keletre utazik

obi-ugorok folklórját gyűjti

·         Budencz József

XIX. század vége

tudományosan vizsgálja a nyelvrokonságot

4.       Az uráli nyelvcsalád

Nyelvrokonság bizonyítékai

- összevető nyelvvizsgálat: szókészlet és nyelvtani rendszer

1. SZÓKÉSZLET ÖSSZEVETÉSE

-          alapszókincs vizsgálata (nem a mai szókincs szavai)

·         számok elnevezései

·         rokonsági viszonyok

·         testrészek

·         egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék

·         egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek

·         természeti jelenségek, domborzati formák nevei

·         állat-, és növénynevek

·         korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezések

-          fontos a szabályos hangmegfeleltetés – a tendenciaszerűen változó hangok megléte

finn	magyar	finnben az elöl lévő „k” a magyarban „h”-ra változik
kala	hal
kolme	három
kata	ház

  

finn	magyar	finnben a „t” a magyarban „z”-re változik
kete	kéz
vete	víz

2. NYELVTANI RENDSZER

-          a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság

-          körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)

-          hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én->látom)

-          birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)

-          határozó ragok - -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)

-          többes szám jele -k

-          jelző megelőzi a jelzett szót

6 - nyelvemlékeink

6.

A nyelvemlékek

1.       Típusai

· szórvány emlék:

 idegen nyelvű szövegben elszórva magyar szavakat találhatunk

latin, görög, arab, perzsa szövegekben

elsősorban tulajdonnevek és földrajzi nevek kerültek bele ezekbe a szórványemlékekbe

· glossza

A szerzetesek a kódexekbe megjegyzéseket írtak

·         internália: sorok közé írt

·         marginália: margóra írt

pl.: Gyulafehérvári sorok (XIV. század eleje)

· Szószedetek, szótárak (csak pár szó szótára)

néhány latin szó magyar jelentését leírták

· szövegemlékek

·         vendégszöveg: idegen nyelvű kódexben egy-egy magyar oldal található

·         teljes magyar kódex

2.       Korszakolás

X. századig: nyelvemléktelen kor

nem volt addig írott nyelvemlékünk

X. század után: nyelvemlékes kor

nehéz őket kutatni, mert nem volt még köznyelv és irodalmi nyelv

minden szerzetes a saját nyelvjárásán írt

nem volt egységes helyesírás, a szövegek különböző helyesírással íródtakà akár egy

szövegen belül is eltérhetett a helyesírás

többféle olvasata van a szövegeknek

3.       Szórványemlékek

· Bíborban született Konstantin görög császár: A birodalom kormányzásáról

X. század környékén született a mű

görög nyelvű szöveg

Álmos, Árpád, Tas, Üllő, Levedi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Etelköz, Levédia, Tisza,

Maros, vajda, gyula

· Tihanyi apátság alapítólevele

műfaj: oklevél, nyelve: latin, keletkezés: 1055 (I. András adta ki)

célja: az apátság alapító okirata, melyben felsorolják az apátságnak adományozott birtokrészeket

ma a pannonhalmi apátságban őrzik. Kb. 50 magyar szó található a szövegben (egyenkét, párban és egy fél mondat)

„feheruuaru rea meneh hodu atu rea” - Fehérvárra menő hadi útra

nyelvi jellemzés:

- a toldalékok még névutók

még nem agglutinálódtak

- hoduèhadi à nyíltabbá váltak azóta a magánhangzók

- atuèút à a tővéghangzó lekopása

- feuèfő à kettőshangzó (diftongus) à egy hosszú

4.       Szövegemlékek

· Halotti Beszéd és Könyörgés

Keletkezés: 1200 környékén (1192 és 1195 között pontosabban)

Ez egy vendégszöveg. Egy latin nyelvű kódexben található, aminek a neve Pray-kódex. Ez

egy liturgikus könyv. Bencés szerzetesek készítették. Közép-Dunántúlon, majd különböző

kolostorokban használták. Pozsonyban fedezték fel. 1800-ig utazgatott a könyv.

1770-ben fedezte fel Pray György Pozsonyban. Ez a legkorábbi szövegemlékünk. Az

egész uráli nyelvcsalád legelső emléke.

1813: átszállították az Országos Széchenyi Könyvtárba

A szöveget egy pap mondhatta a temetésen

Két részből áll:

-          halotti beszéd 26 sor

-          könyörgés 6 sor

Közvetlenül a szöveg mellett megtalálható a latin eredeti is. A beszéd elég szabad fordítás,

de a könyörgés pontos.

A magyar költői eszközökben gazdagabb, mint a latin.

Van a szövegben egy figura etimologica: halálnak halálával holsz

az eredetiben két szóból állt, a magyarban viszont háromból

Nyelvtani jellemzők:

·         nyíltabbá válás

·         diftongus eltűnése

·         igeidők àtöbb igeidő létezett a latin nyelv hatása miatt

·         kerekebbé válás

·         igekötők külön

·         toldalékok még névutók

·         alanyi és tárgyas ragozás