Európa a két vh között (fogalmak, helyek, nevek)

 Fogalmak

alkotmányos királyság:  a király uralkodik, de nem kormányoz
Anschluss:  A német imperialista politikának az a törekvése, hogy Ausztriát Németországhoz csatolja.
antiszemitizmus: Zsidógyűlölet, amely szélsőséges formájában durva zsidóüldözéssé, a zsidóság fizikai megsemmisítésének elméletévé torzult. Tovább...
állam: Meghatározott földterületen élő embereknek kormányzattal és szuverenitással bíró történetileg kialakult közössége. Tovább...
bolsevik: az Oroszországi Szociáldemokrata Párt Lenin vezette, következetesen marxista többségi részének tagja; kommunista
cionizmus: A cionizmus hirdetői azt akarják, hogy minden zsidó települjön át Palesztinába, ahol így létrehozhatják a "zsidó nemzeti államot". Tovább...
Dawes-terv: Az USA kölcsönökkel és tőkékkel támogatta a németeket, akik kifizetik Fr. o.-t és Angliát, így ők is ki tudják fizetni az amerikaiakat. Tovább...
demagógia: népámítás. Tovább...
diktatúra: parancsuralom; erőszakra támaszkodó kortátlan hatalom
dominium: a brit birodalom önkormányzattal rendelkező állama.
fasizmus: Az 1. világháború után kialakult soviniszta, tekintélyuralmi, legszélsőségesebb változatában fajelmélet alapján álló politikai mozgalom, illetve parancsuralmi rendszer. -szélső jobboldali pártállami diktatúra-
Führer: vezér, vezető (Hitler, német fasiszta vezető címe is ez volt)
Gestapo: Geheime Staatspolizei [e: gehejme stácpolicej] tört a hitleri Németország politikai rendőrsége német nevének betűiből alakított rövidítés (a. m. titkos államrendőrség)
GULAG:  szovjet munkatábor rendszer. Tovább...
hadikommunizmus: a szovjet államnak 1918-tól 1920-ig folytatott, az ország minden erőforrását a front szükségleteinek kielégítésére mozgósító gazdaságpolitikája
homogén: egynemű
infláció: Pénzromlás, pénzhígítás; a forgalomban levő papírpénz mennyiségének rendkívüli megnövekedése és az ezzel kapcsolatos gyors elértéktelenedés.
internacionálé: A nemzetközi munkásmozgalmat hosszabb időszakon át irányító szervezet.
IRA: (Irish Republican Army) az Írország teljes függetlenségéért kűzdő, terrorcselekményektől sem visszariadó illegális fegyveres szervezet.
kisantant: 1920-tól 1938-ig Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia között levő, francia irányítás alatti politikai szövetség.
kolhoz: Az egykori Szovjetunióban (erőszakos) kollektivizálással létrehozott mezőgazdasági termelőszövetkezet. Tovább...
kollektivizálás: államosítás, a magántulajdon részleges vagy teljes megszüntetése köztulajdonba vétele. Tovább...
kompromisszum: Olyan egyezség, megegyezés a különböző nézeteket valló és ellentétes politikát folytató társ. szervezetek, pártok, kormányok között, amelynek értelmében a felek - ellentéteiket félretéve - valamely közvetlen közös cél érdekében együttműködnek.
komintern:  kommunista internacionálé (1919-1943).
korporációs rendszer:  A fasiszta hivatásrendi, szakmai szervezetekre épülő társ. berendezkedés. Tovább...
Köztes Európa: Német országtól keletre és Orosz országtól nyugatra fekvő államok. Tovább...
kulák: rendszeresen bérmunkást alkalmazó, tőkés gazdálkodást folytató, de a gazd. tevékenységben családjával együtt személyesen is részt vevő parasztember. Tovább...
kultúra: Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. Tovább...
Kuomintang: politikai párt a Kínai Köztársaságban. Tovább...
Marcia su Roma: az olasz fasisztákat uralomra juttató államcsíny és bevonulásuk Rómába 1922 novemberében - Moussolini - (a. m. menet Rómába fel)
Mein Kampf: (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista diktátor könyve, melyet landsbergi fogsága idején írt, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. Ebben a könyvben fogalmazta meg a náci párt politikai és ideológiai programját. Az első kötetet 1925-ben, a másodikat 1926-ban adták ki. Tovább...
népfront:  A II. világháború alatt népfront alakult a megszállók elleni harcra. A fasizmus leverése után fontos szerepük volt a népi demokráciák létrejöttében. Tovább...
nacionalizmus: Polgári ideológiai és pol. irányzat, amely a nemzet létét, érdekeit állítja középpontba, jelentőségét általában felnagyítja, s egységesítő pátoszával alkalmat nyújthat más fontos társ. kérdések, feszültségek elkendőzésére. Tovább...
náci: hitlerista, a német fasizmus híve
NEP: Új Gazdaságpolitika, Szovjetunió -  Tovább...
New Deal: új irányvonal: Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök 1932 és 1936 között megvalósított reformjainak rendszere. Tovább...
Népszövetség:  a béke biztosítására hivatott nemzetközi szervezet a két világháború között. Tovább...
paktum: egyezség
propaganda: általában minden intézet, melynek célja véleményterjesztés. Tovább...
puccs: államcsíny
SA:  Sturmabteilung (rohamosztag) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris szervezeteként működött. Tovább...
SS: A Schutzstaffel (védőosztag), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban. Tovább...
személyi kultusz:  vezető személyek történelmi szerepének eltúlzása
szeparatista: elszakadásra, politikai függetlenségre törekvő
szélsőbaloldal: (kommunisták) Radikális, szélsőséges irányzat, az ortodox marxizmus-leninizmus  talaján álló ideológia, érték és elvrendszer. - forrás: Révai Nagy Lexikon-
szélsőjobboldal: (nacionalisták) Politikai célja a fennálló állapot radikális megváltoztatása, szervezetüket alkotó nemzetiséget kizárólagosan favorizálja.
szociális: népjóléti
szocializáció:  társadalomba való beilleszkedés
szovhoz: 1929-1989: állami tulajdonú mezőgazdasági nagyüzem a Szovjetunióban. Tovább... 
társadalombiztosítás: az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer hatálya alá vont tagokat mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik. Tovább...
tőke: olyan eszköz, amivel új értéket ehet létrehozni. pl.: pénz, gyár, bánya
tőzsde:  A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is. Tovább...
usztasa:  A Horvát Felszabadítás Forradalmi Szervezete (Ustasa Hrvatska Revolucionarna Organizacija), röviden: usztasa mozgalom gyakorlatilag nem képviselt kidolgozott ideológiát, ilyen irányú attitűdjei inkább csak a német nemzetiszocializmus elnagyolt kópiái. Tovább...
Westminsteri statútum: az Egyesült Királyság Parlamentjének egy törvénye (1931, dec. 11.)  mely létrehozta a törvényhozási egyenlőséget a Brit Birodalom önkormányzati joggal rendelkező domíniumai és az Egyesült Királyság közt, néhány megmaradt kivétellel. Tovább...
Young-terv, [jang], a német jóvátételi fizetések rendezésére irányuló, Owen Young amerikai bankár által előkészített egyezmény, mely 1929 szept. 1.-én a Dawes terv, (l. o.) helyébe lépett. Megállapította az évenkint fizetendő részleteket, melyből egy hányadot a német állam köteles lett volna a kedvezményezett ország pénznemére átváltani, (transzferálni). Az évi annuitást a Német Birodalmi Vasúttársaság közvetlenül a Nemzetközi Fizetések Bankjának, (B. I. Z.) lett volna köteles lefizetni- A pénzbeli fizetéseket 1987-ig, a természetbenieket 1940-ig kellett volna eszközölni. A Y. is végrehajthatatlannak bizonyult, (1931).

Helyek:

Balkán:  térkép  Tovább...

Baltikum: a Keleti- v. Balti-tenger partján elterülő Litván, Lett és Észt Köztársaságok földrajzi jellegű összefoglaló elnevezése.
Berlin: A porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa és a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye, London és Páris után Európa legnagyobb városa. Tovább...
Etiópia:  Az I. világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták újra megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) megszállták Etiópiát. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat. Tovább...
Guernica: (Gernika) 1937. április 26-án délután tehát egy közepesen erős (mintegy 50-60 repülőgépből álló) német-olasz vegyes kötelék csap le Guernicára, több hullámban. Az embertelen precizitású forgatókönyv szerint először hagyományos robbanófejekkel végrehajtott szőnyegbombázás, majd zuhanórepülés és géppuskatűz a fejvesztve menekülő, még elő emberekre, ezt követően pedig (biztos, ami biztos alapon) gyújtóbombázás következett, hogy minden, ami akár csak részben egy kicsit is éghető anyagból készült, kapjon lángra.Tovább... 
London:  London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a II. világháború idején. A bombázás több mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Tovább...
Moszkva: 1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt. Tovább...
München:  (bajorul: Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa, szabad város. Tovább...
Németország: Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag hatályon kívül helyezve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette. A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Tovább...

Olaszország:  Az I. világháborúba Olaszország megszegve a korábban kötött szövetséget, területének növelésének céljából az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be 1915-ben. 1919-ben megkapta a korábban Ausztriához tartozó Dél-Tirolt, valamint az Isztriai-félszigetet. Ez nem elégítette ki az olasz közvéleményt. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított. Tovább...

Párizs: Az I. világháborút lezáró békét több Párizs környéki helyen kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált megtagadva a város teljes lerombolásáról szóló, Adolf Hitlertől kapott parancsot. Tovább...
Rapallo: Nyolcvanöt éve, 1922. április 16-án írta alá Walther Rathenau német külügyminiszter és Georgij Csicserin szovjet külügyi népbiztos a Rapallói szerződést, amelytől mindkét fél a diplomáciai elszigeteltségből való kitörést remélte. Tovább... 
Ruhr-vidék:  1921 márciusában a francia és belga csapatok elfoglalták Duisburgot, majd később az egész Ruhr-vidéket, amely a Versailles-i békeszerződés értelmében demilitarizált Rajna-övezetben feküdt. A német kormány passzív ellenállással válaszolt, tehát a térségben élő bányászokat és más munkásokat kötelezték arra, hogy semmi esetre se engedelmeskedjenek a megszálló erőknek. Ily módon a termelés teljesen leállt a Ruhr-vidéken. Többek között ez is hozzájárult a hatalmas német inflációhoz is. Az ellenállás 1923-ban vette kezdetét és 1925-ben sikeresen végződött: a francia és belga csapatokat kivonták a térségből, mely újra demilitarizált övezet lett, míg a németek 1936 márciusában be nem vonultak a vidékre, megszegve ezzel a versailles-i és a locarnói békét. Tovább...

Saar-vidék: (németül: Saarland) Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén. Északról és keletről Rajna–Pfalz veszi körül, nyugatról Luxemburggal és Franciaországgal határos. Tovább...

Spanyolország:  Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széles körű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. Tovább...

Szovjetunió: térkép Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1917. november 7-én alakult meg, mint az egész ország új államformája. Később egyes területek önálló államokká alakultak, ezek nagyobb része egyesült 1922. december 30-án Szovjetunió néven. Az 1922-ben egyesült államok vezetését gyakorlatilag 1917–1922 között a Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság szervei látták el.
Versailles: (kiejtés: [vɛʁsaj]) korábban a Francia Királyság gyakorlatilag fővárosa, napjainkban Párizs egyik gazdag elővárosa, és még mindig fontos adminisztratív és bírósági központ. Párizs nyugati elővárosa, a főváros központjától 17,1 km-re fekszik. Versailles-i békeszerződés

Nevek:

Briand, Aristide :  (Nantes, 1862. március 28. – Párizs, 1932. március 7.) Franciaország miniszterelnöke volt (hat ciklus alatt) tizenegy alkalommal. 1906 és 1932 között 26 miniszteri tisztséget töltött be. A nemzetközi együttműködés, a Népszövetség és a világbéke érdekében tett erőfeszítéseire való tekintettel 1926-ban Gustav Stresemann német politikussal közösen elnyerte a Nobel-békedíjat. Tovább...

Chamberlain, Arthur Neville (1869–1940): Brit konzervatív politikus. 1918-tól képviselő, 1922-től több kormányban is miniszteri tisztséget lát el. 1937-től 1940 májusáig miniszterelnök. Bár elsősorban belpolitikai ügyekben volt jártas, a brit külpolitikát saját elképzelései szerint kezdte irányítani. Fő elve a „megbékélés” volt. Attól az illúziótól vezérelve, hogy Hitler jogosnak hitt követeléseit kielégítve elkerülhető az újabb világháború, jelentős engedményeket tett a német diktátornak. 1938-ban Hitler, Mussolini és Daladier társaságában aláírta a müncheni egyezményt. 1939-ben már látta, hogy a német területi követelések nem tolerálhatók tovább, Lengyelország megtámadása után hadat üzent Németországnak. 1940. május 10-én, röviddel a norvégiai brit kudarc után a súlyos beteg Chamberlain lemondott, utóda Winston Churchill lett.
Clemenceau, Georges Benjamin :  1841. szeptember 28. – Párizs, 1929. november 24.) francia politikus volt, az ország miniszterelnöke az első világháború befejezése idején, a versailles-i békeszerződés – és a Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződés – egyik fő tető alá hozója. Tovább...
Daladier, Édouard (1884–1970): Francia politikus. 1924-től több kormányban miniszter, 1936–40-ben hadügyminiszter. Miniszterelnök 1933-ban, 1934-ben és 1938–40-ben. Francia részről ő írta alá a müncheni egyezményt. A második világháború elején kormánya hadat üzent a németeknek. 1940 márciusában megbukik, de Reynaud kabinetjében március 20-tól hadügyminiszter lesz. Kinevezése nem volt szerencsés lépés, ugyanis jobbára az idősebb tábornokokra támaszkodott, akik nem feleltek meg a korszerű hadviselés által támasztott követelményeknek. Franciaország bukása után megpróbált segíteni az észak-afrikai ellenállás szervezésében, de elfogták. Visszaszállították Franciaországba, majd 1943-ban Németországba deportálták. 1945-ben szabadították ki a szövetségesek.
Dawes, Charles Gates (1865 – 1951): Amerikai republikánus politikus, bankár. Mint az USA költségvetési igazgatója (1921-22) kidolgozta a német jóvátételi fizetések rendezését célzó Dawes-tervet (1924). A Republikánus Párt alelnöke (1925-29). 1925-ben Nobel-békedíjat kapott.

Kellogg, Frank Billings (1856 – 1937): amerikai republikánus politikus. Mint külügyminiszter (1925-29) megkötötte a Briand-Kellogg paktumot (1928). 1930-tól a Hágai Nemzetközi Bíróság tagja volt. 1929-ben kapott Nobel-békedíjat.
Keynes, John Maynard (kiejtése: kéjnsz): (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex,Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője. A tőle eredő gazdasági szemlétetet keynesianizmusnak nevezzük. Tovább...

Lloyd George, David: (1863. január 17. – 1945. március 26.) brit államférfi, aki az első világháború és a háború utáni rendezés során 1916–1922 között liberális párti miniszterelnökként vezette Nagy-Britanniát és a Brit Birodalmat. Tovább... 
Mussolini, Benito Amilcare Andrea (1883–1945): Olasz politikus, diktátor. Tanítói bizonyítványt szerez, később katona lesz, majd újságírással foglalkozik. Korán elkezd politizálni is, 1900-tól tagja a szocialista pártnak. Az első világháborúban haditudósító, meg is sebesül. Ezután fokozatosan nacionalista irányultságú lesz, 1918-tól írásaiban kezd visszaköszönni a fasizmus gondolatvilága. 1919-től az olasz fasiszta mozgalom vezetője (Duce). 1921-től parlamenti képviselő. 1922-ben a fasiszták élén bevonul Rómába (Marcia su Roma), és miniszterelnökké nevezik ki. A huszas évek végére gyakorlatilag Olaszország diktátora lesz. 1935-ben megtámadja Etiópiát, 1939-ben pedig Albániát. 1935-től fokozatosan közeledik Hitlerhez, 1938-ban hozzájárulását adja az Anschlusshoz. 1940-ben hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának. Észak-Afrikában és Görögországban csak a német segítség menti meg seregeit a teljes öszeomlástól. Gyengébben felszerelt csapatainak állandóan a németekre kell támaszkodnia, politikájában is egyre inkább Hitler igényeinek kiszolgálójává válik, folyamatosan szűkülő önálló mozgástérrel. 1943-ban a szövetségesek szicíliai partraszállása után a Fasiszta Nagytanács megvonta tőle a bizalmat, és Mussolinit internálták. Skorzeny SS-kommandója kiszabadította, és az észak-olasz bábállam, a Salói Köztársaság miniszterelnöke lett. 1945 áprilisában menekülés közben partizánok fogságába került, akik szeretőjével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették.
Orlando, Vittorio Emanuele: (Palermo, 1860. május 19. – Róma, 1952. december 1.) olasz kormányfő, az Olasz Királyság miniszterelnöke volt az első világháború során. A „négy nagy” egyikeként ő képviselte az olasz érdekeket a Párizs környéki békeszerződések megalkotása során, így a versailles-i és a trianoni békekonferencián is. Tovább...
Stresemann, Gustav: (Berlin, 1878. május 10.–Berlin, 1929. október 3.) német politikus, kancellár.
A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője (1907–1912, 1914–1918). Az I. világháború után a weimari demokrácia elkötelezett híve, a Német Néppárt egyik alapítója. 1923-ban birodalmi kancellár a száz napig fennálló nagykoalíció kormányában. Leveri Adolf Hitler 1923-as puccsát, véget vet a Ruhr-válságnak, letöri az inflációt. A következő kormányokban külügyminiszter, ő írja alá a locarnói paktumot (1925) és Népszövetségbe való belépést (1926). 1926-ban Aristide Briand-nal együtt Nobel-békedíjat kap. Tovább...

Wilson, Thomas Woodrow : (1856. december 28. – 1924. február 3.) az Egyesült Államok 28. elnöke volt. 1856-ban született skót-ír családban Amerikában. Tovább...