Az 1. és 2. világháború összehasonlítása

Kérdések	1.       vh.	2.       vh.
Mettől meddig tartott?	1914-18.	1939. szept. 1.- 1945. szept. 2.
Melyik nemzet volt a felelős a kirobbanásáért?	németek
Mely földrészekre terjedt ki a háború?	Európa	Európa, Ázsia, Afrika
Kb. hányak haltak meg?	20millió	50millió
Hol voltak a harci cselekmények fő helyszínei?	frontvonalakon	mindenhol (fonton és hátországokban is)
Milyen volt a lakosság élete a háborúban?	nyugodt	bizonytalan
Melyek voltak az új harci eszközök?	repülő, tank, tengeralattjáró, gáz	sorozatvető, géppisztoly, aknavető, atombomba
Mi volt a németek terve a háború időtartamát nézve?	villámháború
Mi volt a németek vereségének okai?	gazdasági kimerültség, katonai okok, túlerő, emberek békevágya
Melyek voltak az európai semleges államok?	Svájc, Sp.o., Svéd o., Dánia, Norvégia, Finn o., Hollandia, Albánia	Svéd o., Ír o., Svájc, Török o., Portugália, Spanyol o.

Magyország a 2. világháborúban

Kik voltak a magyar állam miniszterelnökei a 2. vh. alatt?
1939-41: Teleki Pál (főbe lőtte magát)
1941-42: Bárdossy László (szovjetek elleni háborúba vitte M.o.-t)
1942-44 Kállay Miklós (hintapolitika)
'44.márc.-júli: Sztójay Döme
'44. aug-okt: Lakatos Géza
1945. március- :Szálasi Ferenc (Népbíróság kivégeztette)

Melyek voltak a korlátozó intézkedések M.o.-on a 2. vh. idején?
- kivételes hatalom kinevezése
- munkaidő korlátozását felfüggesztették
- fizetett szabadság megvonása
- cenzúra (politikai célú felülvizsgálat)
- 1939. dec. 29. heti 2 hústalan nap bevezetése
- 1940. ápr. 10. cukor és zsír jegyek bevezetése
- 1942. jan. liszt és tej fogyasztás korlátozása
- 1942. márc. 1. búza korlátozás
- napi kenyér fejadag 10dkg
- 1942. júli. kiadták a beszolgáltatási rendeletet
- 1944. márc. 19. telefonvonalak korlátozása
- 1944. okt. 15. minden jog és törvény megszűnt

Melyek voltak a magyar területi revíziós politikai sikerei?
- 1938. nov. 2.: első bécsi döntés (Felvidék egy részét visszakaptuk)
- 1939. márc. 14-15.: Kárpátalja egy részének visszacsatolása
- 1939. aug. 30.: Erdély egy része
- 1941. ápr. 11.: (Jugoszlávia feldarabolása) Bácska visszacsatolása

Melyek voltak a magyar hadsereg voronyezsi katasztrófájának okai?
- 1942 nyara: 2. magyar hadsereg, 200.000 emberből 150.000 elesett
vereség okai:
- fegyvettelenség
- túl nagy frontvonal védelme (200km)
- nincs elég tartalék
- negyobb támadásra nem készültekfel
- német hadvezetés
- jan. 2. tudatos szovjet támadás
- német hadvezetés cserben hagyta a magyar sereget
- orosz tél ereje (rengetegen megfagytak)

Melyek voltak M.o. német megszállásának okai? 1944. március 1.
- vörös hadsereg a Kárpátokhoz érkezik
- M.o. kiugrásának megakadályozása
- Mussolini leváltása
- M.o. gazdaságára szükségük volt

Melyek voltak a német megszállás következményei M.o.-n?
- Kállay Miklós miniszterelnök leváltása
- '44. márc: Szójay Döme
- polgári pártok felszabdítása
- ellenzéki politikusok letartóztatása
- vidéki zsidóság deportálása (mai Magyarország területéről több mint 400.000 zsidó)

Melyek voltak a magyar kiugrási kísérlet sikertelenségének okai?
- 1944. okt. 15.: Horthy M. kiugrási beszéde a rádióban
- Horthy ellenérzése az oroszok ellen
- H.M. fegyverszüneti küldöttsége kudarcot vallott Szovjetunióban.
- nincs katonai előkészítés
- a fővárosban nem voltak megbízható csapatok
- németek elfoglalták a rádiót
- mozgósították a nyilasokat
- Horthyt lemondásra kényszerítették (fia megölésével fenyegették)

Foglald össze a magyar ellenállási mozgalom fő eseményeit!
1941. okt. 6.: Batthyány örökmécsesnél - háború ellenes mozgatom
1941. dec. 25.: Népszava karácsonyi számában fasizta ellenes írások megjelenése
1942. febr.: Magyar történelmi emlékbizottság megalakulása
1944. júli.: magyar front létrehozása
1944. nov.: magyar nemzeti felkelés felszabadító bizottság
1945. febr.: Budai önkéntes ezred (németek ellen, oroszok segítettek)

2. világháború (fogalmak, helyek, nevek)

II. világháború - tények, képek, adatok



Fogalmak

agresszió: Egy pol., hatalmi kérdés erőszakkal v. fenyegetéssel való egyoldalú megoldása. Politikai agresszió: egy v. több állam erőszakos beavatkozása a másik belügyébe v. fegyveres támadás indítása, ill. politikai nyomás gyakorlása más ország területének v. annak egy részének a megszerzésére, egyoldalú politikai, gazdasági előnyök kicsikarására. Tovább...
annektál: megegyezéssel v. erőszakosan valamely országhoz csatol, elfoglal, bekebelez (területet)  
Antikomintern paktum: (kommunista ellenes) A hitleri Németország és a fasiszta Japán 1936. évi egyezménye a Szovjeunió elleni világháború kirobbantására, amelyhez 1937-ben Olaszország, 1939-ben Magyarország., 1941-ben Románia és egyéb államok is csatlakoztak. Tovább...
Barbarossza terv: A Szovjetunió lerohanásának német haditerve, amelynek megvalósításához a német hadsereg 1941. június 22-én kezdett hozzá. A harcokban Németországon kívül Olaszország, Románia, Szlovákia, Magyaro. és Finnország is részt vett. A hadműveleteknek három fő csapásiránya volt: északon Leningrád, középen Moszkva, délen pedig a Krím félsziget elérése. A szovjet hadsereg ellenállása, a hatalmas távolságok és a rossz időjárási viszonyok miatt a német hadsereg kudarcot vallott.
csiga offenzíva:  lassú előrenyomulás Olaszországban. Tovább...
ENSZ:  Az Egyesült Nemzetek Szervezete (angol rövidítése UN(O) franciául és spanyolul ONU) nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A II. világháború után, 1945-ben a Népszövetség utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására. Tovább...
fegyveres ellenesség:  -
furcsa háború: Szeptember 1-jén 4.45-kor a német haderő átlépte a lengyel határt. Nagy-Britannia és Franciaország szeptember 3-án hadat üzent, ezt azonban még hosszú ideig nem követték komoly hadműveletek a nyugati fronton („furcsa háború”).
Gestapo: A Geheime Staatspolizei (magyarul: Titkos Államrendőrség), röviden Gestapo a náci Németországban (hivatalosan 1933 után). A hitleri Németország biztonsági szerveinek egyik legkegyetlenebb szervezete. Üldözték, gyilkolták, kínozták a rendszer ellenségeit: zsidókat, baloldaliakat, másként gondolkodókat. A vádak a következők voltak: szabotázs, kémkedés, hazaárulás, faji különbözőség. Szervezője Hermann Göring volt. Tovább...
Háromhatalmi egyezmény:  1940. szeptember 27-én kötötte Berlinben tíz évre a három tengely-nagyhatalom, Japán, Németország és Olaszország, garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását „a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően”. Tovább...
hintapolitika: Olyan kormánypolitika, amely az ellentétes hatalmak mindegyikével el akarja hitetni a vele való együttműködés szándékát. Tipikusan ilyen volt a II. világháború idején, 1942-1944-ben a Kállay- és Lakatoskormány kétarcúsága, akik egyrészt a hitleri Németország iránti szövetségesi hűséget hangsúlyozták, ugyanakkor titkos tárgyalásokat folytattak az antifasiszta nagyhatalmakkal, s Mo. átállását akarták előkészíteni. A hintapolitika a nemzetközi diplomácia manapság is gyakran alkalmazott eszköze, különösen a nagyhatalmak között örlődő kis országok esetében.
Holocaust:  A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul. Tovább...
kiugrási iroda, Bp., 1944. jan.-okt.: a hazánk II. világháborúból való kiválásának előkészítésére és lebonyolítására szervezett titkos csoport utólagos elnevezése. Tovább... 
kollaboráns: A megszálló ellenséges hatalommal együttműködő (személy). 
Komintern:  A Kommunista Internacionálé, vagy röviden Komintern (oroszul: Коммунистический Интернационал), más néven Harmadik Internacionálé 1919 márciusában alapított nemzetközi kommunista szervezet volt. Tovább...
korridor: folyosó
likvidálás: felszámolás
Luftwaffe: a fasiszta Németország légi hadereje 
Margaréta-terv:  Magyarország 1944 március 19-i német megszállásának terve, Tovább... 
Marita-terv: Bulgária volt ugyanakkor az az ország, amely miatt a német–szovjet viszony újra feszültebbé vált. Az olasz hadseregnek a görögöktől Albániában elszenvedett veresége kezdett katasztrofálissá válni, Németország viszont a romániai olajforrásokra való tekintettel nem nézhette tétlenül, hogy az angolok a görögök megsegítése ürügyén megvessék a lábukat a Balkánon. A német diktátor ezért 1940. december 13-án kiadta „Marita-terv” elnevezésű 20. számú utasítását, amellyel elrendelte a Görögország elleni német hadműveletet. Tovább...
népfront:  Az antifasiszta v. a monopoltőke elleni harc össznépi formája, amely a munkásosztály vezetésével jött létre: minden haladó társ. réteget tömörítő szövetség. Létrejöttének egyik előfeltétele a munkásegység megteremtése. A népfront Franciaországban alakult meg először az FKP vezetésével 1935-ben, majd a népfront kormánya 1936-ban. A Kommunista lnternacionálé VII. kongresszusa a komm. pártok legfontosabb feladatává tette a széles néptömegeket átfogó antifasiszta népfront megteremtését. A II. világháború alatt népfront alakult a megszállók elleni harcra. A fasizmus leverése után fontos szerepük volt a népi demokráciák létrejöttében.
NKVD: (az orosz Narodnij Kommiszariat Vnutrennih Gyel rövidítése): Belügyi Népbiztosság a szovjet rendszer (a bolsevik párt egyeduralmának) védelmére, 1919. ápr.-1930. dec.: az elítéltek javító-nevelő kényszermunkája folyamatosságát biztosító intézkedések egyik fő szervezője az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság területén. Tovább...
Overlord hadművelet: A szövetségesek négy hadseregcsoport és három ejtőernyős hadosztályt szándékoznak partra tenni Normandiában, Caen és Volognes között. Normadiát főként a kedvező földrajzi jellemzői alapján választották ki, emellett még az is mellette szólt, hogy beleesett az angol repülőterekről rajtoló vadászgépek hatótávolságába, és normandiai partszakaszt a németek másodlagosnak ítélték az invázió valószínűségének szempontjából, ezért kevésbé erősítették meg, mint a Calais-i partszakaszt. Tovább...
Royal Air Force: brit Királyi Légierő Tovább...
Wehrmacht: (szó szerint kb. véderő) a III. Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1945-ig. Tovább...

Helyek

Atlanti fal: Az 1942 és 1944 között épített védvonal Finnországtól és Norvégiától Dánián, Hollandián, Belgiumon, a Csatorna-szigeteken keresztül egészen Franciaországig és Spanyolországig húzódik. A tervek szerint arra szolgált, hogy a szövetségesek támadását még a tengerparton meghiúsítsa. Az Atlanti fal is szerepet játszott abban, hogy a szövetségeseknek hatalmas veszteségeket kellett elszenvedniük Normandia partjainál. Tovább...
Árpád-vonal:  Az északkeleti Kárpátok hágóit lezáró erõdítések legbelsõ, nem összefüggõ védelmi vonala. A folyóvölgyekben futó út- és vasútvonalakat zárta le a nagyobb településeknél. Mûszakilag megerõsített támpontok, fa- föld- és betonerõdök, a völgyekben út és mûszaki zárak alkották. Fontosabb támpontjai: a Tatár-hágó felõl a Fekete-Tisza völgyében Kõrösmezõ ‹Jaszinya›, Tiszaborkút ‹Kvaszi›, Rahó ‹Rahov›; a Tarac-folyó völgyében Királymezõ ‹Usztycsorna›, majd erõdítések a Tiszáig; a Toronyi-hágón át a Husztra ‹Chust› vezetõ úton Ökörmezõ ‹Mezsgorje›; a Vereckei-hágón át a Munkács ‹Mukaèevo› felé vezetõ völgyben Volóc (Volovec); az Uzsoki-hágó felõl az Ung völgyében Fenyves-völgy ‹Sztavnoje›.
 Létesítése Kárpátalján az 1939. évi, Észak-Erdélyben és a Székely-földön az 1940. évi visszacsatolásokat követõen kezdõdött, s 1944 nyaráig tartott, a magyarországi harcok kezdetéig. délnyugaton a Székely határõrség, középen a IX. magyar hadtest (1944. aug. 30-tól 2. magyar hadsereg) és a Moldvából visszavonuló 8. német hadsereg, északnyugaton az 1. magyar hadsereg védte. Az országhatáron, az Árpád-vonal biztosítási öveként építették ki a Szent László-állást, a Kárpátok elõterében, Galíciában a Hunyadi-állást.
Berlin-Róma tengely: A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére. Az elnevezést elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és Japánra használták, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. Az elnevezés onnan ered, hogy Mussolini 1936. november 1-jén a következő szavakkal hozta nyilvánosságra a néhány nappal korábban megkötött német–olasz egyezményt: „a Berlin–Róma ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely”, amely köré Európa többi állama csoportosul. Tovább...
Maginot-vonal:  André Maginot (1877–1932) francia hadügyminiszter javaslatára 1927–1932 között a francia–német, az olasz–francia és a francia–luxemburgi határon épült, védelmi célokat szolgáló, korszerű erődrendszer. Tovább...
Margit-vonal: A német hadászati-hadmûveleti védelem legfontosabb, elõre kiépített eleme a Kárpát-medencében. Létesítését az OKH 1944. szept. 22-én rendelte el a Dunántúlon. A 220 km hosszú terepszakaszon, önálló támpontokból álló, három védõövet magába foglaló állásrendszer nyugati szektorát a Dráva (Gyékényes) és a Balaton (Balatonszentgyörgy), keleti szektorát a Balaton (Balatonvilágos), a Velencei-tó és Érd között építették ki.
Rudolf Konrad, a hegyicsapatok tábornoka parancsnoksága alatt, a magyar Országos Erõdépítési Parancsnokság, a német 13. erõdítési sáv-parancsnokság irányításával magyar, német és szlovák mûszaki csapatok a polgári lakosság bevonásával építették.
A fõellenállási öv fõellenállási vonala a Duna - Nagytétény vasútállomás - Szent László puszta - Baracska-D - Kápolnásnyék-D - Kisvelence-D - Velencei-tó északi partvonala - Dinnyés - Nádor-csatorna nyugati magaslatai - Belsõbáránd - Pötölle - Tác-D - Polgárdi-D - Füle-D - Balatonfõkajár-D - Balatonakarattya-DK - Balaton északi partvonala - Keszthely - Fenékpuszta - Zala-folyó torkolata - Határárok-csatorna - Pat - Iharosberény - Márjás-patak - Csurgó - Gyékényes - Dráva terepszakaszon húzódott. A Duna-Velencei-tó között a fõvédõöv második vonala Kismarton-É - Martonvásár-D - Baracska vasútállomás - Pázmánd-D vonalon épült ki.
A fõellenállási öv és a második védõöv 16-20 km harcászati mélységben épült ki. A fõvédõöv 2-3 állásból állt, amelyek mélysége 5-7 km volt. A második védõövben 1-2 állást építettek ki. A védõövek lövész- és összekötõárkokból, körvédõképes támpontokból, fa-, föld- és betonkiserõdökbõl álltak, amelyeket mûszaki zárakkal, aknamezõkkel, harckocsiakasztókkal, drótakadályokkal is védtek. A védõövek elõtt átlagosan 5 m széles, 3 m mély harckocsiárok volt. A Margit-vonalba esõ településeket körkörös védelmi állásokkal erõsítették meg.
Maximális hadmûveleti feladata az Ostmark (Ausztria), így az Alpesi Erõd felé vezetõ utak lezárása, az osztrák iparvidék védelme. Minimális hadmûveleti feladata a zalai olajvidék (1944 második felétõl a még német kézen lévõ területek kõolajtermelésének 80 %-a), a dunántúli magyar ipar-, vegyipar, kõolaj-finomító és bányavidék, a nyugat-magyarországi mezõgazdasági körzetek fedezése, valamint Budapest nyugati irányú átkarolásának megakadályozása volt.
A nyugati szektort a 2. német páncéloshadsereg, a keletit a 3. magyar és a 6. német hadsereg védte. Nem váltotta be a hozzáfûzött reményeket, a keleti szektort 1944. dec. 20-tól a szovjet 4. gárda- és 46. hadsereg, a nyugatit 1945. márc. 30-tól az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg gyorsan áttörte.

Nevek

Attlee, Clement Richard:  (1883–1967) Brit politikus. 1935 és 1955 között a Munkáspárt vezetője. 1940-től a háborús kabinet tagja, 1942-től miniszterelnök-helyettes. 1945-ben pártja legyőzi a konzervatívokat, a potsdami konferencián „felváltja” Churchillt, és 1951-ig ő a miniszterelnök, jobboldali reformista politikával. 1955-ben a király a lordok házának tagjává nevezi ki.
Chamberlain, Arthur Neville (1869–1940): Brit konzervatív politikus. 1918-tól képviselő, 1922-től több kormányban is miniszteri tisztséget lát el. 1937-től 1940 májusáig miniszterelnök. Bár elsősorban belpolitikai ügyekben volt jártas, a brit külpolitikát saját elképzelései szerint kezdte irányítani. Fő elve a „megbékélés” volt. Attól az illúziótól vezérelve, hogy Hitler jogosnak hitt követeléseit kielégítve elkerülhető az újabb világháború, jelentős engedményeket tett a német diktátornak. 1938-ban Hitler, Mussolini és Daladier társaságában aláírta a müncheni egyezményt. 1939-ben már látta, hogy a német területi követelések nem tolerálhatók tovább, Lengyelország megtámadása után hadat üzent Németországnak. 1940. május 10-én, röviddel a norvégiai brit kudarc után a súlyos beteg Chamberlain lemondott, utóda Winston Churchill lett.
Badoglio, Pietro : (Grazzano Monferato, Piemont, 1871. szeptember 28. – Grazzano Badoglio, 1956. november 1.); olasz katona és politikus, a Fasiszta Államtanács tagja. Az abesszíniai háborúban ő volt az olasz hadsereg főparancsnoka, az itt aratott győzelem kivívása nyomán Benito Mussolini Addisz-Abeba hercegévé nevezte ki. A második világháború idején, 1943. július 24-én részt vett Mussolini megbuktatásában, majd III. Viktor Emánuel király miniszterelnökké nevezte ki. Badoglio fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel, ennek nyilvánosságra kerülte után azonban a németek kiszabadították Mussolinit, és megszállták az országot. Badoglio a királlyal és kormányával együtt a szövetséges megszállás alatt álló Brindisibe menekült, majd 1944. június 18.-án lemondott tisztségéről. Tovább..
Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán: (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) politikus, újságíró. Tovább...
Bárdossy László, Bárdosi dr.: (Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, Lipótváros, 1946. január 10.) diplomata, politikus, magyar miniszterelnök. Tovább...
Churchill, Sir Winston Leonard Spencer : (Blenheim kastély, Woodstock (Oxfordshire), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953). Tovább...

Dönitz, Karl: (Berlin, 1891. szeptember 16. – Aumühle, Németország, 1980. december 24.) német tengernagy, a második világháború idején a Német haditengerészet főparancsnoka és Adolf Hitler öngyilkosságát követően 23 napig Németország elnöke. Tovább...
Eisenhower, Dwight David „Ike” : (Denison, 1890. október 14. – Denison, 1969. március 28.) az Amerikai Egyesült Államok tábornoka és 34. elnöke. Tovább...
de Gaulle, Charles André Joseph Marie: (Lille, 1890. november 22. – Colombey-les-deux-Églises, 1970. november 9.) francia tábornok, államférfi, a Francia Köztársaság 18. elnöke. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta. A háború után alkotmányos reformot, a nemzeti érzelmeket hangsúlyozó erős államot teremtett Franciaországban. Tovább...

Goebbels, Dr. Paul Joseph: (Rheydt, 1897. október 29. – Führerbunker, Berlin, 1945. május 1.) Adolf Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminisztere. Tovább...
Göring, Hermann Wilhelm: (Rosenheim, 1893. január 12. – Nürnberg, 1946. október 15.) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom Hitler utáni második embere. Tovább....
Himmler, Heinrich Luitpold: (1900. október 7. – 1945. május 23.) német politikus, magas rangú náci vezér, a Schutzstaffel (SS) vezetője. A második világháború alatt a III. Birodalom második legbefolyásosabb embere volt. Az összes rendőrség és biztonsági erő, beleértve a Gestapót is, az ő irányítása alatt állt. Mint a koncentrációs táborok, a haláltáborok és a bevetési csoportok felügyelője, Himmler körülbelül 2 millió zsidó, több mint kétszázezer roma, kétmillió szovjet hadifogoly, kétmillió lengyel és több százezer kommunista, homoszexuális, nem fehér valamint fizikailag és mentálisan sérült ember haláláért volt felelős. Tovább....
Hitler, Adolf:(Braunau am Inn, Osztrák–Magyar Monarchia, 1889. április 20. – Führerbunker, Berlin, Harmadik Birodalom, 1945. április 30.) német kancellár 1933-tól és Führer (vezér) 1934-től haláláig, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP), vezetője. 1925-ben osztrák állampolgárságáról lemondott, német állampolgárságot 1932-ben Braunschweig (ma Alsó-Szászország) tartomány formálisan kinevezett tisztviselőjeként szerzett. Tovább....
Hirohito: (裕仁) (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. császára 1926 és 1989 között. 1989. január 13-án bekövetkezett halála után a Japán Országgyűlés a Sóva (昭和天皇 Shōwa Tennō) nevet adta neki, a szigetországon kívül azonban ma is Hirohitoként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában. Tovább...
Horthy Miklós, Vitéz nagybányai: (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Tovább...
Jamamoto Iszoroku: (japánul: 山本五十六, nyugaton: Isoroku Yamamoto) (1884. április 4. – 1943. április 18.) japán tengernagy, a Japán Császári Haditengerészet összevont flottájának főparancsnoka a második világháborúban. Iskoláit Japánban és az Egyesült Államokban végezte. Tovább...
Kállay Miklós, Dr. nagykállói: (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke. Tovább...
Keitel, Wilhelm Bodewin Johann Gustav: (Gandersheim, 1882. szeptember 22. – Nürnberg, 1946. október 16.) német tábornok, a német tábornoki törzskar tagja, második világháborús főbűnös. Tovább...
Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 30. – Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.) m. kir. honvéd vezérezredes, 1944. augusztus – október között miniszterelnök. Tovább...
MacArthur, Douglas: (1880. január 26., Little Rock, Arkansas, USA – 1964. április 5., Washington, D.C.)
1941-ben a háború kitörésekor visszahívták a szolgálatba és a csendes óceáni hadsereg parancsnokává nevezték ki. Taktikája sokban különbözött Chester Nimitz admirálisétól, ami miatt ellentét alakult ki közöttük. Ott volt 1945. szeptember 2-án a USS Missouri csatahajó fedélzetén a fegyverszünet aláírásakor. A koreai háborúban is részt vett. Tovább...
Montgomery, Bernard Law: (London, 1887. november 17. – 1976. március 24.) angol marsall. 1939-40-ben hadosztályparancsnok volt Franciaországban. Egységeit Dunkerque-ből evakuálták. A következő két évben Angliában látott el parancsnoki feladatokat. Az ő hadosztálya várta volna Dél-Angliában a partraszálló német alakulatokat. Tovább...
Mussolini, Benito Amilcare Andrea (1883–1945): Olasz politikus, diktátor. Tanítói bizonyítványt szerez, később katona lesz, majd újságírással foglalkozik. Korán elkezd politizálni is, 1900-tól tagja a szocialista pártnak. Az első világháborúban haditudósító, meg is sebesül. Ezután fokozatosan nacionalista irányultságú lesz, 1918-tól írásaiban kezd visszaköszönni a fasizmus gondolatvilága. 1919-től az olasz fasiszta mozgalom vezetője (Duce). 1921-től parlamenti képviselő. 1922-ben a fasiszták élén bevonul Rómába (Marcia su Roma), és miniszterelnökké nevezik ki. A huszas évek végére gyakorlatilag Olaszország diktátora lesz. 1935-ben megtámadja Etiópiát, 1939-ben pedig Albániát. 1935-től fokozatosan közeledik Hitlerhez, 1938-ban hozzájárulását adja az Anschlusshoz. 1940-ben hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának. Észak-Afrikában és Görögországban csak a német segítség menti meg seregeit a teljes öszeomlástól. Gyengébben felszerelt csapatainak állandóan a németekre kell támaszkodnia, politikájában is egyre inkább Hitler igényeinek kiszolgálójává válik, folyamatosan szűkülő önálló mozgástérrel. 1943-ban a szövetségesek szicíliai partraszállása után a Fasiszta Nagytanács megvonta tőle a bizalmat, és Mussolinit internálták. Skorzeny SS-kommandója kiszabadította, és az észak-olasz bábállam, a Salói Köztársaság miniszterelnöke lett. 1945 áprilisában menekülés közben partizánok fogságába került, akik szeretőjével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették.
Von Paulus: A rommá lőtt Sztálingrádban azonban hetekig tartó utcai harcokra kényszerültek. 1942. november végén szovjet ellentámadás indult, és 1943. február 2-án a 6. német hadsereg, von Paulus tábornagy vezetésével, megadta magát. Ez nagy fordulatot jelentett a II. világháború történetében. A teljesen sikertelen 1943-as júliusi kurszki csata után a hadvezetés bizalma megroppant Hitler vezetői képességeiben.
Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 16.) svéd diplomata. A második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. (Halála időpontja felől 2010-ben előkerült újabb dokumentumok kapcsán kérdések merültek fel, így elképzelhető, hogy az említettnél jóval később hunyt el.) Tovább...
Von Ribbentrop, Ullrich Friedrich Willy Joachim: (Wesel, 1893. április 30. – Nürnberg, 1946. október 16.) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt befolyásos politikusa, továbbá 1938 és 1945 között birodalmi külügyminiszter volt. Von Ribbentropot mint háborús bűnöst a legfőbb háborús bűnösök ellen folytatott nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Bíróság 1946. október 1-jén hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására 1946. október 16-án került sor. Tovább...

Rommel, Erwin Johannes Eugen: (Heidenheim, 1891. november 15. – Herrlingen, 1944. október 14.) német tábornagy a második világháborúban, a Deutsches Afrika Korps parancsnoka, a normandiai partraszállásnál a védekező német csapatok vezetője. Tovább... 
Roosevelt, Franklin Delano: (1882–1945) Amerikai demokrata párti politikus, az Egyesült Államok 32. elnöke. 1933-tól haláláig elnök, egyedülálló módon négyszer választották meg. Sokak szerint ha a háború nem tört volna ki, vagy nem ő lett volna akkor az elnök, abban az esetben is az USA egyik legkiemelkedőbb politikusaként kellene emlegetnünk. A gazdasági világválság bénító körülményei között lett elnök, és sikerült talpra állítania országát. A második világháború kitörése után (az USA semlegessége ellenére) jelentős fegyverszállítmányokkal segítette a szövetségeseket. 1941-ben Churchill angol miniszterelnökkel közzétették az Atlanti Chartát. December 7-én a Pearl Harbort ért japán támadás után az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Ettől fogva Roosevelt tántoríthatatlanul küzdött a tengelyhatalmak ellen. Belátta, hogy bár az USA-t inkább ők fenyegették, a japánok gazdasági gyengeségük miatt nem képesek egyedül a győzelemre. Éppen ezért Európát tekintette az elsődleges harctérnek, és feltétel nélkül támogatta Hitler és szövetségesei minden ellenfelét. Roosevelt javaslatára deklarálták a szövetségesek a feltétel nélküli megadás elvét, egyesek szerint ez a háború indokolatlan elhúzódását eredményezte. Rossz egészségi állapota ellenére határtalan munkabírással vett részt a háborús ügyek intézésében, mint az Egyesült Államok fegyveres erőinek főparancsnoka. Minden fontos szövetséges konferencián részt vett, de Churchill szerint (és a történészek zöme szerint is) túl naívnak mutatkozott Sztálinnal szemben, a szovjet diktátor könnyen rá tudta venni terveinek támogatására. 1945. április 12-i halálát követően alelnöke, Harry S. Truman lépett a helyére.
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.) a budapesti népbíróság által háborús bűnösként elítélt hungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, Magyarország nemzetvezetője volt 1944 és 1945 között. Tovább...
Sztálin, Joszif Visszarionovics : (Gori, Orosz Birodalom, 1878. december 18. – Kuncevo, Moszkva mellett, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz nemzetiségű szovjet forradalmár, az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (illetve 1925-től érvényes nevén az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt) Központi Bizottságának főtitkára (1922-1934) majd titkára (1934-1953), a Szovjetunió diktátora , az orosz hadseregben kialakult legfőbb hadvezéri titulus, a (generalisszimusz) birtokosa. 1943-ban Sztálint kinevezték a Szovjetunió legfőbb marsalljává, ezután a Generalisszimusz címet is viselte. Tovább...
Sztójay Döme (szül. Dimitrije Sztojakovich) (Versec, 1883. január 5. – Budapest, Lipótváros, 1946. augusztus 22.) szerb származású magyar politikus, rövid ideig miniszterelnök és külügyminiszter. Tovább...
Teleki Pál, Dr. nemes széki gróf: (római szent birodalmi gróf, teljes nevén: Teleki Pál János Ede) (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, Várnegyed, 1941. április 3.) miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, erdélyi földbirtokos, politikus, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a SZEFHE Rabonbánja. Tovább...
Tito, Josip Broz: (Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a II. világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg. Tovább...
Truman, Harry Spencer: (1884–1972) Amerikai demokrata párti politikus, az Egyesült Államok 33. elnöke. 1934-től 1944-ig szenátor. 1945 januárjától alelnök, április 12-től, Roosevelt halálát követően 1952-ig az Egyesült Államok elnöke. A háború alatt kezdetben jelentős mértékben támaszkodott elődje bizalmasaira, később viszont saját embereit ültette a kulcspozíciókba. Az első időszakban gondot okozott számára, hogy alig-alig volt tisztában a háborús helyzettel, illetve tervekkel, alelnökként sem tudott pl. az atomprogramról. Ellentétbe került Sztálinnal Lengyelország ügyében, Harry Hopkinst el is küldte Moszkvába, de a tárgyalások nem hoztak eredményt. A potsdami konferencián sem sikerült elérnie a jaltai döntések részbeni megváltoztatását. A tanácskozáson értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról. Útban hazafelé úgy döntött, hogy az új fegyvert be kell vetni Japán ellen. Ennek szükségességéről, illetve az alkalmazás módjáról máig folynak a viták. A háborút követően a Marshall-terv segítségével mozdította előre Európában az újjáépítést.

Veesenmayer, Dr. (oec. publ.) Edmund: (Bad Kissingen, 1904. november 12. – Darmstadt, 1977. december 24.) vezető német közgazdász, a Harmadik Birodalom diplomatája, az NSDAP és az SS magas rangú tagja volt. Tovább...
Zsukov, Georgij Konsztantyinovics: (Sztrelovka, 1896. december 1. – Moszkva, 1974. június 18.) orosz-szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, honvédelmi miniszter. Tovább...

22. A szövetségesek győzelme

Mi volt a szovjetek számára megnyugtató Roosevelt és Churchill casablancai találkozójában? (1943. jan.)
Feltétel nélküli megállapodás a németekkel.

Mitől tartottak az oroszok?
Attól, hogy a németek az angolokkal vagy az USÁ-val külön békét kötnek.

Mikor és hol találkozott a három nagyhatalom képviselője először?
1943. nov. 28.-dec. 1., Teherán (Sztálin, Roosevelt, Churchill)

Milyen határozatokat hoztak Teheránban?
- addig áll a szövetség, míg a fasizmust le nem győzik
- Sztálin elfogadtatta az 1939-40-es terület szerzéseit
- a háború után az oroszok Japán ellen indulnak
- második front megnyitása Nyugat felől


Hogyan próbálták a német katonatisztek megállítani Hitlert?
1944. július, Berlinben merényletet követtek el ellene, amit Hitler túlélt.

Mikor és hol nyitották meg a szövetségesek a 2. frontot?
1944. június 6., Normandiai partraszállás


Mi gyorsított meg a szovjet előrenyomulást?
1944. augusztusában a románok átálltak.

Hol találkozott egymással a keleti és a nyugati front?


Kik vették be a német fővárost Berlint?
.... május 2-án a szovjetek.

Mikor kapitulált Németország?
1945. május 9., Keider tábornagy

Mikor és hol találkoztak másodszor a nagyhatalmak képviselői?
1945. február, Jalta (szovjet mediterrán üdülőpark) Itt dőlt el, hogyan néz ki Európa térképe.

Miről határoztak Jaltában?
-befolyásolási övezetek
-határok (térkép)

20. A náci birodalom előretörése

Melyek voltak a 2. világháború előzményei?
- 1. világháborút lezáró békék
- Vesztesek revansot akartak (Német o., Magyar o.).
- Német ország;
* Hitler hatalomra jutása
* Bevonultak a Rajna-vidékre
* Fegyverkeztek
- 1934: Német o. kilép a Népszövetségből.
- 1936-'39: Spanyol polgárháború
   Német o. lebombázta Gernikát (Sp.o.)
- 1936 nov.: Antikomintern paktum (kommunista ellenes) Német o. és Japán közt.
- 1938 márc.: A németek megszállják Ausztriát (Anschluss)
- 1938: Darányi - fegyverkezés (Magyar o.)
- 1938 szept.: München - Moussolini (olasz), Daladier (fr.), Chamberlain (brit), Hitler (német) - Csehszlovákia feldarabolása
- 1939: Szudéta vidék Német o.-hoz csatolása
- 1939 aug.: német-szovjet megnemtámadási szerződés


Melyek voltak a 2. vh. kitörésének okai?
- 1939 szept. 1.: Mondvacsinált okok miatt a németek lerohanták Lengyelországot, ezzel megkezdődött a 2. vh..
- erőegyensúly felborulása
- Anglia és Franciaország nem akadályozta a németeket.
- szocialista Szovjetúnió ellen (németek)
- 1943: Teherán, fasizmus elleni kompromisszum - Sztálin (szovjet), Roosevelt (USA), Churchill (brit)

Melyek voltak a 2. vh. szakaszai?


Milyen események történtek 1939-ben?
- 1939. szept. 1.: mondvacsinált okokkal megtámadták és egy hét alatt le is rohanták Lengyelországot.
- 1939. szept. 17.: Keletről a Vörös Hadsereg is megtámadta a lengyeleket.
- Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, de nem csináltak semmit.
- A francia-német határon ún. furcsa háború alakult ki.


Milyen események történtek 1940-ben?
- 1940. ápr.:  Hitler lerohanta Dániát és Norvégiát, ezzel biztosítva a svéd vasércszállítást.
- Belgiumon át a Maginot-vonal megkerülésével 2 hónap alatt legyőzték a németek Fr. o.-ot.
- 1940. június: Fr.o. kapitulált, így az ország északi fele Párizzsal együtt német fennhatóság alá került. Délen Pétain marsall vezetésével németet kiszolgáló kollaboráns kormány alakult.
  
Miért menekült meg Anglia a német inváziótól?
(Angliai csata 1940. július-szeptember) A britek bár megérezték a háború erősségét, egy emberként összefogva csak még elszántabbak lettek. Mivel a légierőt hamarabb kezték felszerelni, sikerült nagy veszteséget okozniuk a németeknek, így megmenekültek az inváziótól.

Miért fordult Hitler a Szovjetúnió ellen?
Hitler 1941. nyarán kelet felé fordult, hogy megszerezze a Szovjetunió hatalmas élelmiszer- és nyersanyagtartalékát.

Miért nem tavasszal támadtak a németek a németek a Szovjetunióra?
Az olasz szövetségesek támadást indítottak az angolok ellen Afrikában (Etiópia, Líbia), de kudarcot vallottak.
Hitler ezt nem engedhette meg, ezért Afrikába küldte Rommel tábornok vezetésével az Afrikai-hadtestet '41. tavaszán.


Mennyi idő alatt tervezték a Szovjetúnió lerohanását?
1941. június 22-én indítottak támadást a Szovjetunió ellen, úgy gondolták 2 hónap alatt könnyű győzelmet aratnak.


Melyek voltak a rövid határidő okai?


Melyek voltak a német támadás fő irányai?
Leningrád, Moszkva és Kijev irányában egyszerre, nagy erőkkel törtek előre.

Melyek voltak a német villámháborús terv kudarcainak okai?
A nem várt ellenállás, a rossz utak következtében csökkent a német haderő technikai és kiképzési fölénye, a beálló kemény téli hidegben akadozva működő német technika pedig megváltoztatta a helyzetet: Moszkva alatt megállították a német előretörést ('41. nov.-dec.)